Egy angol professzor, Jay Bhattacharya úgy véli, hogy a COVID-19 megfékezése érdekében meghozott lezárások, döntően megváltoztatják életüket. A Stanfordi Egyetem orvostudományi professzora szerint az elkövetkezendő években a világunk egészére hatással lesznek a korlátozások negatív és most még láthatatlan hatásai.
A professzor a The Planet Normal című London Telegraph podcastben beszélt arról, hogy bár a kormány tudományos tanácsadói továbbra is ragaszkodnak a bezárás politikájához, annak ellenére, hogy e stratégia egyértelműen kudarcot vallott.
Véleménye szerint, a lezárások olyan mértékű károkat okoztak, hogy ha a jövő történészei visszatekintenek erre az időszakra azt fogják mondani, hogy ez volt a legnagyobb közegészségügyi hiba, amit el lehetett követni rendszerszinten. Az epidemiológus hozzátette, hogy a legtöbb esetben ezek a problémák láthatatlanok maradnak, de ez nem azt jelenti, hogy nincsenek. A vírustól való félelem következtében az egyéb súlyos mentális és fizikai betegségek alapvetően figyelmen kívül hagyásra kerültek.
A professzor korábban úgy nyilatkozott a lezárásokról, hogy „az elmúlt 100 év legsúlyosabb közegészségügyi hibája”. Számolni kell a katasztrofális egészségügyi és pszichológiai következményekkel, amiket a föld szegény emberei és egy egész generáció elszenvedett általa.
Bhattacharya a Nagy Barrington Nyilatkozat egyik társszerzője, amely több ezer aláírást kapott orvosi és közegészségügyi tudósoktól. A nyilatkozat kimondja, hogy „a lezárási politikák pusztító hatással vannak a rövid és hosszú távú közegészségügyre”, hivatkozva „romló szív- és érrendszeri betegségek kimenetelére, kevesebb rákszűrésre és a negatív tendenciát mutató mentális egészségre, ami az elkövetkező években nagyobb mértékű halálozáshoz vezet”.
Bhattacharya legújabb észrevételei akkor érkeztek, amikor az angol kormány kimondta, hogy a zárolási intézkedései, a feltételezett június 21-i „szabadságnapon” túl is érvényben maradhatnak annak ellenére, hogy az elmúlt 12 hétből 11-ben a halálozások az 5 éves átlag alatt maradtak.
A lezárás következményei pusztítóak, és ezzel az ország civil szervezetei is egyetértenek. Az Egyesült Királyság rákos megbetegedésekkel foglalkozó jótékonysági szervezetei felhívták a figyelmet, hogy válság van folyamatban, rengeteg ember nem kap beutalót vagy nem jut a megfelelő kezeléshez, mert azt mondták nekik, hogy maradjanak otthon, és ne terheljék a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot.
A müncheni egyetem, német tudósainak egy új tanulmánya azt állapította meg, hogy a lezárások nem voltak hatással az országos koronavírus-fertőzöttség csökkentésére. A Telegraph arról számolt be, hogy a müncheni egyetem statisztikái nem találtak közvetlen kapcsolatot a német lezárás és az országban csökkenő fertőzési arány között.
Az új információk alátámasztják a már meglévő kutatási eredményeket, amelyek arra utalnak, hogy a COVID-járvány tekintetében a „gyógymód rosszabb, mint a probléma”.
A Duke, a Harvard és a Johns Hopkins akadémikusai arra a következtetésre jutottak, hogy az elkövetkező két évtizedben körülbelül egymillió halálesetet lehet majd a lezárások számlájára írni.
Októberben az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója, Hans Kluge azt mondta, hogy a kormányoknak le kell állítaniuk a zárlatok végrehajtását, mert az sokkal károsabb hatást gyakorol az egészség és a mentális jólét más területeire.
Kluge figyelmeztetése megegyezett a WHO COVID-19 különmegbízottjának, Dr. David Nabarro intelmével, aki egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a világ vezetőinek le kell állítaniuk a lezárások bevezetését, mert a peremszélen lévő embereket még inkább szegényebbé teszik.
A figyelmeztetéssel számos más szakértő is egyetért, akik kétségbeesetten próbálták a kormányokat más megoldások felé terelni. Mind úgy vélik, hogy a lezárások több embert ölnek meg, mint maga a vírus, de a vészcsengőt nyomókat javarészt figyelmen kívül hagyták.
Gerd Muller, a német gazdasági együttműködési és fejlesztési miniszter nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a COVID-19 általi lezárások a történelem egyik legnagyobb éhség- és szegénységi válságát eredményezi.
– mondta Muller, hozzátéve, hogy "további félmillióan fognak meghalni a tuberkulózis miatt".
Muller észrevételei hónapokkal azután érkeztek, hogy egy a német belügyminisztériumból kiszivárgott tanulmány kimutatta, hogy az ország bezárásának következtében a koronavírusnál több ember halálát okozhatják más súlyos betegségek, mert azok áldozatai, nem részesülnek kezelésben.
Richard Sullivan professzor szerint az Egyesült Királyságban több lesz a rákos halálozás, mint a teljes koronavírus okozta halálesetek száma, mivel az emberek nem kaptak hozzáférést a szűrésekhez és a megfelelő kezelésekhez a lezárás következtében.
A fertőző betegségek szakértője és az Edinburgh-i Egyetem professzora, Mark Woolhouse elismerte, hogy az Egyesült Királyság tavaly márciusi bezárásáról szóló határozata egy nyers intézkedés, amelyet a tehetetlenség eszközölt. Woolhouse szerint a lezárás pánikintézkedés, mely globális méretű monumentális hiba volt, hozzátéve:
Egy dél-afrikai adatelemző konzorcium megállapította, hogy az ország bezárásának gazdasági következményei 29-szer több ember halálához vezetnek, mint maga a koronavírus. A szakértők véleménye szerint a lezárás miatt világszerte 1,4 millió halálesetet okoznak a kezeletlen tbc-fertőzések.
Ezenkívül a The Lancet folyóiratban megjelent egy tanulmány, amely megjegyzi, hogy a fizikai elhatárolódás, az iskolabezárások, a kereskedelmi korlátozások és az ország bezárása súlyosbítja a gyermekek globális alultápláltságát.
Több ezer orvos és tudós figyeli a lezárási intézkedések által kialakult kölcsönhatásokat, és arra figyelmeztetnek, hogy ezek több halálesetet generálnak, mint maga a koronavírus.
Régóta tudjuk, hogy a „sötét középkor” kifejezés sok szempontból komoly általánosítás, ami abból is látszik, hogy a modern orvostudomány mennyi mindent fedez fel újra a régi módszerekből.
Magyar űrhajós is részt vesz a hamarosan, május végén induló küldetésen, aminek célja túlmutatnak önmagán.
Szerdán egész napra lezárják a II. kerületi Lövőház utcát.
Bánki M. Csaba pszichiáter professzor vitába száll Krauth Barbara szülész-nőgyógyásszal Imane Khelif nemét illetően. Villáminterjúnk.
Pest és Nógrád vármegyében az Ipoly folyó áradása is okoz fennakadásokat.
„Azért, hogy a szűréseken többen vegyenek részt, napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is" – mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos.
Magyar Péter öles léptekkel igyekszik elfoglalni azt a centrális erőteret, amelyet Orbán kijelölt.
A pálinkamérések és utcalányok szomszédságából tört ki tehetségével és szorgalmával a felfoghatatlan kézügyességű Gács Rezső, aki a magyarság egyik nagy kincse.
