A világ pénzét követeli Oroszország a Google-től
Akkora bírságot szabtak ki az amerikai cégre, ami sokkal több az egész világ össztermékénél.
A Google tavaly jelentette be, hogy 2022 elején megszünteti a harmadik féltől származó sütik vagy cookie-k támogatását a Chrome-ban. Ennek az a feltétele, hogy a tech óriás megtalálja azt a megoldást, mely egyszerre képes kielégíteni a felhasználók és a hirdetők igényeit. A halasztás azonban nagy lehetőség a digitális reklámpiac szereplőinek, hiszen így nekik is több idejük marad az adatvédelmi szempontból célzottabb hirdetésekre vonatkozó stratégiák kidolgozására.
A tőzsde azonnal reagált a halasztásra
A bejelentés hatására június 24-én számos hirdetéstechnikai vállalat részvényei szárnyaltak a tőzsdén. A The Trade Desk papírjai 16 százalékos, a Magnite részvényei 10 százalékos, a PubMatic-nál 13 százalékos, a Criteo esetében 12 százalékos és a LiveRamp részvényei 6 százalékos emelkedést produkáltak egyetlen nap alatt.
Mik azok a sütik?
A sütikről legtöbben csak annyit tudunk, hogy minden honlap megnyitásakor feljön egy kérés, hogy fogadjuk el őket, majd utána használhatjuk az oldalt. A sütik apró kóddarabok, vagy kisméretű szövegfájlok, amiket az adott webhely tárol el a látogató vagy felhasználó számítógépén, mobiltelefonján. Ezek segítenek abban, hogy ne kelljen például ugyanazt a kérdőívet minden alkalommal kitölteni, ahányszor az oldalra kattintunk, hanem a sütik segítségével emlékszik rá a webhely, hogy mi előzőleg már kitöltöttük az adott kérdőívet. De szintén így jegyez meg jelszavakat, ha kérjük, emlékszik, hogy mit raktunk előzőleg a kosárba és ehhez hasonlók. Tehát számunkra is sokszor hasznosak lehetnek ezek a bizonyos sütik.
Több fajtájuk is van, és ezek közül az egyik a harmadik féltől származó cookie, melyhez a honlap más, külső szolgáltatások igénybevételével jut hozzá. Ezeknek köszönhetjük például, hogy ha rákerestünk egy nyaralásra, egy bizonyos időpontban és helyszínre, akkor a felbukkanó hirdetések között számos azonos helyszínre szóló utazási ajánlatot találunk, és sokszor, ha megnyitjuk ezeket, már be sem kell állítanunk az időpontot sem. Ezek tehát olyan információk, amik a mi böngészőnkben vannak elmentve a sütik által, és akkor is megmaradnak, ha egy másik weboldalt keresünk fel.
Egyelőre nincs meg az ideális megoldás
2020-ban a Google tehát azt mondta, hogy 2022 elejére megszünteti a Chrome-ban ezeknek a sütiknek a támogatását és kitalál egy új megoldást, amely minden érintett fél számára előnyösebb. Most azonban Vinay Goel, a Chrome adatvédelmi tervezési igazgatója egy blog bejegyzésében azt írta, hogy bár jelentős előrelépéseket tettek a fejlesztéssel kapcsolatban, világossá vált, hogy több időre van szükségük a teljes megvalósításhoz.
A vállalat úgy nyilatkozott, hogy továbbra is együttműködnek az internetes közösséggel a hirdetések mérésének privátabb megközelítési módjainak kialakításában, illetve a csalások felderítésén. A Chrome célja, hogy 2022 végére bevethető technológiákkal rendelkezzenek, amit így a fejlesztők elkezdhetnek tesztelni.
Sérülhet a verseny az újítás hatására
Az Egyesült Királyság monopóliumellenes hatóságai az év elején azt vizsgálták, hogy a harmadik féltől származó sütik Chrome-ból való eltávolítása sértheti-e a versenyt az online hirdetési piacon. A Verseny- és Piacfelügyelet közölte, hogy vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Google tervei vajon kényszerítheti a hirdetőket, hogy hirdetési kiadásaikat szinte teljes egészében a Google saját eszközeire költsék a versenytársak által kínált eszközök helyett, mert ez esetben a piac erősen torzulhat.
A tech óriás most azt ígéri, hogy az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóságával (CMA) együttműködésben, és az általuk felajánlott kötelezettségvállalásoknak megfelelően 2023 közepe és vége között, egy három hónapos átmenetben vezeti ki a harmadik féltől származó sütiket a Chrome-ból.
Megoszlanak a vélemények az új lehetséges módszereket illetően
A Google elindította „Privacy Sandbox” nevű kezdeményezését, hogy megtalálja az ideális megoldást a problémára, ami egyszerre védi a felhasználók adatait, de közben lehetővé teszi a tartalmakhoz való szabad hozzáférést. Az egyik ötlet a „Federated Learning of Cohorts”, mely lényegében a hasonló böngészési magatartás alapján csoportokba sorolja a felhasználókat. Így csak ezeknek a részegységeknek a saját azonosítója állna rendelkezésre információként, szemben az egyedi felhasználói azonosítók alkalmazásával. Azonban a Digiday áprilisi beszámolója szerint ez a lehetőség néhány adatvédelmi szakértő szerint nem működőképes, és több szolgáltató is kijelentette, hogy nem hajlandó tesztelni ezt a módszert.
A hirdetők más irányban gondolkodnak
Eközben a hirdetéstechnikai cégek más típusú megoldásokon dolgoztak közösen. Az Unified ID 2.0 egy olyan kezdeményezés, melyen több csúcstechnológiát képviselő hirdetéstechnikai vállalat együttműködésben dolgozik. A technológia az e-mail címekre támaszkodna, és magukat a felhasználókat, akik hozzájárulásukat adják, kivonatolnak és titkosítanak a folyamatban. A LiveRamp vállalat rendelkezik egy „Authenticated Traffic Solution” nevű technológiával, ami szintén a felhasználók kezébe adná a saját adataik feletti döntés jogát, hogy a szolgáltatók és hirdetők használhatják-e azokat.