A magyar gazdaság teljesítménye már a nyári hónapokban meghaladhatja a koronavírus-válság előtti szintet, mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaság üzleti napilap konferenciáján szerdán Budapesten.
A pénzügyminiszter a Magyarország újraindul! címmel megrendezett gazdasági csúcskonferencián kiemelte: az online kasszák adatai alapján a vendéglátás forgalma megugrott, jelenleg az ágazat teljesítményének szintje eléri a járvány előttit.
Rámutatott: a tárca szerint a következő időszakban a gazdasági lendület a foglalkoztatás, a bérek növekedése, az újonnan kiépült vállalati kapacitások beindulása és az uniós transzferek segítik.
Visszafogja azonban a lendületet a gyenge külföldi turizmus, az uniós visszafogottabb kereslet és a hiteltörlesztési moratórium kivezetése, tette hozzá a tárcavezető.
A kedvező jelek közé sorolta, hogy a munkaerőpiac elindult felfelé, a munkanélküliség mélyen 4 százalék alatt lehet hamarosan. A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,5 milliót.
Az ipar teljesítményét is kedvezőnek nevezte, az első negyedévben a feldolgozóipari alágak többsége pozitívan járult hozzá az ágazat teljesítményének növekedéséhez. A beruházásokban Magyarország magasan elhagyta az uniós átlagot.
A moratóriumról elmondta: a kormány az óvatos kivezetés híve, együttműködésben a jegybankkal és a bankszövetséggel. Úgy szeretnék kivezetni a moratóriumot, hogy az az érintett mintegy 45-50 ezer vállalkozást és egymillió magánszemélyt nem lehetetleníti el.
Az infláció megugrását a miniszter átmenetinek nevezte, ami ezután enyhül és a 3 százalék körüli tartományban marad.
A pénzügyminiszter szerint a sikeres járványkezeléssel Magyarországon véget ért a járvány harmadik hulláma. Az átoltottság kiemelkedik az uniós mezőnyből, mert az ország több forrásból és hatékonyabban szerzett be oltóanyagot. Minden területen megindult a járvány okozta válságból a kilábalás. Magyarországon a GDP 30 százalékát tette ki a gazdaságvédelmi intézkedéscsomag, több mint 4 ezer milliárdot ebből a beruházásokra fordítottak.
Idén az első negyedévre járványállóbb lett a magyar gazdaság, ezzel lépéselőnybe került az uniós országokhoz képest, emelte ki.
A fiskális politika mozgásteréről azt mondta, a hiányszintet már idén csökkentették a tavalyihoz képest, és jövőre is csökkenteni fogják. Hozzátette: 2024-re a magyar hiányszint visszatér a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz.
A fiskális politika célja továbbra is az, hogy támogassa a gazdaságot a fenntartható növekedésben. Figyelni kell a veszélyekre, a kötvénypiaci átárazódásra például. A lakosság válságtűrő képessége jelentősen javult, a lakosság állampapírállománya közel a duplájára, 10 ezer milliárd forintra nőtt, mutatott rá.
A jövőbeni versenyképesség fontos elemének nevezte, hogy a jelenlegi adórendszer maradhat-e, mondta a pénzügyminiszter a globális minimumadóról szóló elképzelésre utalva, hozzátéve, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) június végi ülésén várható erről megállapodás.
Emlékeztetett, hogy Magyarország társasági adószintje a legkedvezőbb az unióban. A magyar kormány hibának tartja, ha az adóversenyt kiiktatnák a globális gazdasági versenyből. Varga Mihály szerint 2-3 ezer olyan vállalkozás lehet a magyar gazdaságban, amelyeket érinthet a globális minimumadó bevezetése. A kormány mindent meg fog tenni, hogy a kedvező környezet fennmaradjon, ami az elmúlt évek komoly gazdasági növekedését segítette.
A válságból megtanulhattuk, hogy a magyar gazdaság alkalmazkodóképessége a vártnál is erősebb. A digitális innovatív megoldások ösztönzése fontos tényező lesz a jövőben, és a stabilitás felértékelődött, összegezte Varga Mihály.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Deák Dániel szerint csak gyűlnek a kérdések a Tisza Párt körül.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
