Olvasta Orwelltől az 1984-et? 2024-ben valósággá válhat!

A BBC-nek nyilatkozva Brad Smith azt mondta, hogy nehéz lesz utolérni a gyorsan fejlődő technológiát.

Kína egyre növekvő mértékben használja az AI-t az állampolgárok megfigyelésére. A kritikusok attól tartanak, hogy az állam dominanciája a térségben veszélyeztetheti a demokráciát. Az elnök szerint a technológiai fejlődést, szabályozni szükséges a lakosság védelmének érdekében, amennyiben ez nem történik meg időben, túlnő rajtunk.

A Smith által emlegetett orwelli folyamatok kibontakozóban vannak. Még a könyv kiadásakor 1949-ben elképzelhetetlen lett volna egy ilyen világ és ugyan 1984-ben sem vált valósággá, azonban most olyan közel vagyunk hozzá, mint még soha. George Orwell könyvében egy disztópiát vázolt fel, mely egy elképzelt világban játszódik, ahol a kormány mindent látott és hallott, amit az emberek mondtak és tettek.  

Kína és az AI

A világ egyes részein a valóság egyre inkább felzárkózik a tudományos fantasztikus nézetekhez. Kína arra törekszik, hogy 2030-ig globális vezetővé váljon a mesterséges intelligencia terén, és sokak szerint képességei már most messze meghaladják az Európai Unióét.

2019-ben Kína legyőzte az Egyesült Államokat, az akadémiai intézmények által, az AI-technológiák innovációja érdekében biztosított szabadalmak számában. A Comparitech kutatásai szerint a világ 770 millió CCTV kamerájának 54 százaléka Kínában van.

Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója, aki jelenleg az Egyesült Államok mesterséges intelligenciával foglalkozó nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, arra figyelmeztetett, hogy Kínát a mesterséges intelligencia területén le kell győzni.

 – mondta Schmidt.

A bizottsági elnök még is attól tart, hogy egy értékválság van kialakulóban, mivel a kínai kormánynak tanácsot adó Dr. Lan Xue az arcfelismerő programok hasznosságát hangoztatja. Úgy gondolja, hogy egy tömegrendezvényen bekövetkezett balesetben például rendkívül nagy hasznát veszik az azonosításban az arcfelismerésnek. Dr. Lan Xue szerint a bírálat az USA részéről a fenyegetettség érzetének kinyilatkoztatása. 

A Maven projekt

Dr. Schmidt 2016-ban lett a Pentagon tanácsadója, miközben megtartotta az Alphabet, a Google anyavállalatában betöltött pozícióját is. Az azt követő években a Google szerződést kötött a Pentagonnal, elérhetővé téve számára a képfelismerési technológia egy részét, katonai projekt részeként. A Maven projekt során gépi tanulással különböztették meg az embereket és a tárgyakat a drónos videókban.

– mondta Eric Schmidt.

Az együttműködésnek azonban végett kellett vetni, mert a projekt kritikát kapott a Google munkatársaitól. Petíciót nyújtottak be a projekt ellen, majd egyet nem értésüket nyomatékosítva lemondtak. A dolgozók egyértelműen kijelentették, hogy a vállalat nem szabad, hogy részt vegyen bármilyen háborúban. A Google végül 2018 júniusában teljesen kivonult a Maven projektből. 

– mondta Laura Nolan szoftvermérnök, a Google egykori munkatársa a Maven projektről

AI fegyverkezési verseny

A Védelmi Minisztérium továbbra is partnerségeket keres a Szilícium-völgyben, hogy megnyerje a digitális fegyverkezési versenyt. 

Seth Moulton, az Egyesült Államok Védelmi Jövő Munkacsoportjának elnöke, sürgeti a technológiai vállalatokat, hogy támogassák a Védelmi Minisztériumot. Egyértelműen úgy gondolják, hogy a Kínával való AI fegyverkezési verseny konfliktushoz vezet.

Dr. Xue egyetért abban, hogy fennáll a konfliktus lehetősége, de ez még nem egy eldöntött kérdés. Az Egyesült Államoknak és Kínának együtt kell működnie annak érdekében, hogy megakadályozható és elkerülhető legyen.

A cikk szerzője Szalga Bogi.