Olaszországban is elindulhat a Hyperloop fejlesztése

Fejlesztések és tárgyalások vannak folyamatban például Nevadában, Szaúd-Arábiában, Indiában és Spanyolországban. Ráadásul most a Zaha Hadid Architects (ZHA) bejelentette, hogy Olaszországban is indítanak egy projektet. Így várhatóan 2030 körül már utazhatunk városok között hatalmas sebességgel, repülőgépek nélkül is. 

Mi is az a Hyperloop?

A Hyperloop Elon Musk találmánya, amit bár vasútnak neveznek általában, azonban nem síneken közlekedik, hanem egy ritkított levegővel teli csőben, mágneses térben lebegve száguld, akár 1 200 km/órás sebességgel. Ezáltal töredékére rövidíti az utazási időt a 2012-ben megálmodott szupervonat. 

A Tesla tulajdonosa nem maga látott neki az ötlet megvalósításának, hanem szabadon elérhetővé tette a terveket, melyekre azóta több vállalat lecsapott, sőt számos startup és egyetemi kutatócsoport is dolgozik a technológiához kapcsolódó fejlesztéseken. A Hyperloop bizonyos kabinjai az utasszállításra, míg mások az áruk szállítására lesznek alkalmasak. Ez a technológia nem csak időt takaríthat meg számunkra, hanem jelentősen csökkenti a szállítás során keletkező károsanyag kibocsátást, és óriási bevételt jelentene a gazdaságok szadmára is.

Sok még a kérdéses pont

Most a ZHA összefogott a Hyperloop Italia-val, hogy új Hyperloop közlekedési infrastruktúrát építsenek ki Olaszországban. A tervek egyelőre még elég homályosak, azt sem erősítette meg a ZHA képviselője, hogy részvételük a járművekre, az állomásokra vagy a szélesebb infrastruktúrára terjed-e ki. Még a helyszínt sem árulták el, de a Hyperloop Italia szerint az egyik lehetséges útvonal Milánó és a város mellett található Malpensa repülőtér között lenne, és így a 40-50 perces út mindössze 10 perc alatt teljesíthető lenne. 

Igazi fenntartható megoldás

A projekt, hasonlóan a többi Hyperloop tervhez, két alacsony nyomású csőből áll majd, melyek egyenként 20 méter hosszúak és 2,7 méter átmérőjűek. Ezekben fognak a mágneses térben utazni az áruk és az utasok. A tervezett végsebesség ugyan 1 223 km/óra, de az eddigi tesztek alapján a tényleges sebesség ennél jóval lassabb lehet. Az üzemeltetéshez szükséges energia megújuló forrásokból származik majd, például a napenergia vagy a regeneratív féktechnikából nyert energia felhasználásával. 

A ZHA szerint a Hyperloop Italia működése során több energiát fog termelni, mint amannyit felhasznál. Mind a járművek, mind az állomások és egyéb infrastrukturális elemek építésénél igyekeznek minél nagyobb arányban újrahasznosított anyagokat felhasználni.

Nem csak a sebesség terén tágítja a kereteket

A ZHA igazgatója, Patrik Schumacher izgatott várakozással tekint az együttműködésre, melynek eredménye nagymértékben fogja javítani a városok közötti közlekedést és jelentős fejlődést jelent majd a közlekedési hálózatban.

Schumacher szerint a Hyperloop eredményesen hangolja össze az építészeti hatásokat, a mérnöki tervezéssel és a várostervezési folyamatokkal, így kialakítva egy hatékonyabb és egyben fenntartható közlekedési megoldást, ami az emberek jóllétét is szolgálja. A Hyperloop Italia multidiszciplináris megközelítése ötvözi a tervezési és az üzemeltetési technológiák innovációit, az ökológiailag megfelelő anyagok és az építési technológiák fejlődésével. Így lehetővé teszi, hogy a jövőben rugalmas projektek valósuljanak meg, melyek térben ötletesek, szerkezetileg hatékonyak és környezetileg fenntarthatóak. 

Mi sem maradhatunk ki

Arról egyelőre nincs hír, hogy mikor kezdik meg az olasz Hyperloop projekt építését, vagy hogy mikor fogják üzembe helyezni. Az azonban biztos, hogy hasonló beruházásokra készülnek Észtországban, Oroszországban és Norvégiában is. Sőt, még 2017-ben elvileg nekifogtak a Budapest-Bécs-Pozsony Hyperloop építésének, melyről még fotókat is lehetett látni, de azóta sajnos nem tudni a projekt fejleményeiről.