A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzői körbejárták az Unió klímapolitikai elképzeléseit, és intelmeket fogalmaztak meg a klímastratégiával kapcsolatban.
Az Európai Zöld Megállapodás célja, hogy a közösség a globális nagyrégiók közül elsőként érje el a klímasemlegességet 2050-re. A klímaváltozás elleni harc várhatóan a mindennapokban is érzékelhető befolyással lesz az európai polgárok életére és jelentős költségeket okoz a tagállamoknak, illetve az érintett piaci szereplőknek.
Jelen szakpolitikai dokumentum célja bemutatni azokat a klímapolitikai alapelveket, amelyek érvényesülése szükséges ahhoz, hogy minden tagállam vállalhassa a megvalósítás terheit, és a közösség elérhesse ambiciózus céljait.
A dokumentum négy szekcióból áll. Tekintettel a klímaváltozás globális jellegére, az Európai Unió és benne Magyarország törekvéseinek jelentősége elsősorban a globális kontextus ismeretében tárgyalhatók. Ezért a dokumentum első szekciója bemutatja az Unió globális károsanyag-kibocsátási és várható kitettségi pozícióját a többi nagyrégióhoz képest.
A szekció következtetése, hogy
A második szekció a klímaváltozás elleni harc finanszírozási szabályaira fókuszál. A költségek allokálásának szempontjából a jövőbeli stratégiának két sarkalatos kérdésre kell választ adnia: egyrészt, hogy mi alapján határozza meg a közös finanszírozási mechanizmus tagállami be- és kifizetési arányait, másrészt, hogy a szabályozási környezet alakításával hogyan biztosítja az egyes szektorok közötti méltányos teherviselést.
A szektorok arányos és méltányos teherviselése pedig számos esetben csak hatósági beavatkozás útján érhető el, ezért a tagállamok piacszabályozási képességének csökkentése – a szuverenitási aggályokon túl – ellehetetleníti a méltányos költségallokációt.
A harmadik szekció rámutat, hogy a piacszabályozáson túli egyéb tagállami jogkörök szűkítése további korlátja lehet a hatékony európai klímapolitikának. Mivel az ideális mitigációs és adaptációs stratégiák tagállamonként eltérőek, ezért nem lehet azokat közösségi szinten standardizálni.
A klímaváltozás elleni harcban várhatóan nagy, de tagállamonként különböző szerepe lesz a technológiának, ezért
Végül, a negyedik szekció összefoglalja azt az öt alapelvet, ami az előző három szekció tanulságaiból következik, és amelyek érvényesülése a hatékony európai klímapolitika feltétele. Ezek az alapelvek: a racionalitás elve, a szennyező fizet elve, a méltányosság elve, a szuverenitás elve és a technológia semlegesség elve.
Alapelvek összefoglalása
Jelen szakpolitikai dokumentum a nemzeti szempontból kiemelkedően fontos elvek bemutatását célozta az új európai klímapolitika megalkotásához. A megállapításokat összefoglalva az alábbi öt alapelv fogalmazható meg.
Racionalitás elve: A racionalitás elve általános, horizontális jellegű. Az európai klímapolitikát a továbbiakban a közösség pozíciójának ismeretében, a potenciális hasznok és költségek mérlegelésével, a realitás talaján érdemes alakítani, tartózkodva a radikalizmustól és a politikai kommunikáció okozta túlzásoktól.
Szennyező fizet elve: A közös klímapolitika finanszírozásában, valamint az intézkedések szektorális terheinek meghatározásában a szennyező fizet elvét kell követni, azaz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének költségeit a nagy szennyezőknek kell viselniük.
Méltányosság elve: A klímapolitikai intézkedések költségeinek allokációjában méltányosan kell eljárni, így azok nem terhelhetők a létfenntartáshoz szükséges élelmiszer és energia árán keresztül a lakossági fogyasztókra.
Szuverenitás elve: Az Európai Unió klímapolitikájának a tagállamok közötti együttműködésen és megállapodásokon kell alapulnia és nem okozhatja a nemzetállamok jogköreinek csökkenését.
Technológiai semlegesség elve: A klímavédelmi intézkedések technológiák szerint nem, kizárólag teljesítmény alapján differenciálhatnak.
A pontokat a nemzetközi tárgyalások során a magyar döntéshozóknak érdemes érvényesíteni, a nemzetközi döntéshozóknak pedig ismerni annak érdekében, hogy az Európai Unió képes legyen megvalósítani ambiciózus klímavédelmi célkitűzéseit.
A teljes összeállítás elérhető a Századvég weboldalán.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
A német kabinet belső konfliktusai, a gazdasági nehézségek és az AfD erősödése miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a berlini vezetésre.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Az eredmény szempontjából három tényezőt érdemes nézni a következő napokban.
Rendkívül elhúzódó konfliktusra kell számítani.
A CEPA ugyan „fertőzéshez” hasonlítja a magyar módszert, de kénytelen elismerni: azért terjed, mert működik.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
