Miután kitudódott, a brit kormány elismerte, hogy az okostelefonokból kinyerhető adatokat használták fel egy elkészült oltási tanulmány részeként. Ez egyértelmű megsértése a betegek egészségügyi magánéletének, ráadásul anélkül, hogy ezt korábban nyilvánosságra hozták volna.
A Independent Scientific Pandemic Insights Group (SPI-B) viselkedésről szóló jelentése szerint az Oxfordi Egyetem kutatói diszkréten használták a mobiltelefonok adatait, azon tanulmányuk részeként, hogy az oltás miként befolyásolta a betegek életmódját.
Az SPI-B tanácsadással segítette a WHO Immunizációs Szakértői Stratégiai Tanácsadó Csoportját, ismertebb nevén SAGE-t. A szervezet a kormány támogatásáért felelős, és kulcsszerepet játszott az Egyesült Királyság COVID elleni harcában. Az adatok gyűjtéséért az Oxfordi Egyetem volt a felelős, amely az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég oltóanyagának kifejlesztésében segédkezett.
A tanulmányt februárban végezték a kutatók, mely a brit lakosság csaknem 10 százalékának mobiltelefonon tárolt adatait tekintették át. Végül a nagy merítésből nagyjából 4250 főt kiemelve vizsgálódtak, hogy jobban megismerjék az oltás életmódra gyakorolt hatásait.
A kutatók elsősorban életkor szerint rendezték a megfigyelt személyeket, majd különböző szempontok szerint elemezték a kinyert adatokat. Többek között mérték a páciensek otthonának távolságát az oltakozási ponttól. Az adatok alapján megállapították, hogy az oltás előtti átlaghoz képest a mobilitás 218 méterrel nőtt.
A kormány szóvivője elmondta, hogy ragaszkodtak a vizsgált személyek anonimitásához, és az adatokat nem egyéni szinten, hanem halmazként gyűjtötték, majd vizsgálták. A beleegyezésüket ugyan nem adó résztvevők, minden hónapban új egyéni azonosítókat kaptak, a kutatóknak pedig egyetlen demográfiai adattal szolgáltak csupán, az életkorral. A kutatók az Oxfordi Egyetem jóváhagyásával végezték a vizsgálatokat és készítették el a tanulmányt. Ennek ellenére a Big Brother Watch csoport szerint az adatok inkorrekt módon kerültek felhasználásra, melyek rendkívül károsak az orvosi titoktartás iránti közbizalomra.
A csoport szerint a Covid útlevelek és az oltakozással kapcsolatos telefonos megfigyelések helytelen döntések, melyeket szálkaként tart számon a társadalom. A kormány Nagy-Britanniát ezekkel a rossz stratégiai döntésekkel „Nagy testvér” állammá változtatja az országot a COVID leple alatt.
A tanulmány létrejöttét az Egyesült Királyság adatvédelmi felügyelete engedélyezte a telefonos adatok felhasználását is a koronavírus elleni küzdelemben. A vitás kérdést a vírushelyzet súlyosságával indokolta a szerv szóvivője:
Az adatvédelmet támogató kampányok többször is figyelmeztettek a világjárvány idején kifejlesztett kapcsolattartó és egyéb orvosi alkalmazásokra, valamint arra, hogy ezek tartós visszaéléseket eredményezhetnek. A múlt hónapban a Google és az Apple nem volt hajlandó letölteni az alkalmazásboltjaiból az NHS kapcsolattartó alkalmazásának frissítését. Ez egyértelműen jelzi, hogy az Egyesült Királyság kormánya hajlandó átlépni azt a határt, amelytől még az amerikai technológiai óriások is tartanak.
Egyre több huszonéves dönt úgy, hogy egyetem vagy civil munka mellett katonának áll. Mi viszi rá a Z generációt, hogy az okostelefont gépkarabélyra, a kényelmes hétvégét pedig hajnali sorakozóra cserélje?
Európának még van ideje megelőzni egy tömeges opioid-járványt, de ehhez gyors és koordinált közegészségügyi válasz szükséges.
Szakértők szerint ha a 2025. februári ütem változatlan marad, ez a folyamat körülbelül 100 évig is eltarthat.
Az adatvédelmi tippek segíthetnek a privát szféra megóvásában.
A londoni Royal United Services Institute (RUSI) tanulmánya szerint a kriptovaluták lehetővé teszik a „politikai pénzmosást”, amikor egy külföldi forrásból származó kriptoeszközt egy látszólag belföldi adományozó akár 50 százalék jutalékért fiat valutában adományoz tovább. A kelet-közép-európai régióban is fel kell készülni a kriptoalapú politikai finanszírozás veszélyeire.
Nemzetközi összevetésben több szempontból is előremutató.
Orosz szervezésű kibertámadások és szabotázsakciók, iráni, pakisztáni, marokkói titkosszolgálati műveletek terepe lett Németország.
Koltay András 2021 óta vezette az NMHH-t.