Miután kitudódott, a brit kormány elismerte, hogy az okostelefonokból kinyerhető adatokat használták fel egy elkészült oltási tanulmány részeként. Ez egyértelmű megsértése a betegek egészségügyi magánéletének, ráadásul anélkül, hogy ezt korábban nyilvánosságra hozták volna.
A Independent Scientific Pandemic Insights Group (SPI-B) viselkedésről szóló jelentése szerint az Oxfordi Egyetem kutatói diszkréten használták a mobiltelefonok adatait, azon tanulmányuk részeként, hogy az oltás miként befolyásolta a betegek életmódját.
Az SPI-B tanácsadással segítette a WHO Immunizációs Szakértői Stratégiai Tanácsadó Csoportját, ismertebb nevén SAGE-t. A szervezet a kormány támogatásáért felelős, és kulcsszerepet játszott az Egyesült Királyság COVID elleni harcában. Az adatok gyűjtéséért az Oxfordi Egyetem volt a felelős, amely az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég oltóanyagának kifejlesztésében segédkezett.
A tanulmányt februárban végezték a kutatók, mely a brit lakosság csaknem 10 százalékának mobiltelefonon tárolt adatait tekintették át. Végül a nagy merítésből nagyjából 4250 főt kiemelve vizsgálódtak, hogy jobban megismerjék az oltás életmódra gyakorolt hatásait.
A kutatók elsősorban életkor szerint rendezték a megfigyelt személyeket, majd különböző szempontok szerint elemezték a kinyert adatokat. Többek között mérték a páciensek otthonának távolságát az oltakozási ponttól. Az adatok alapján megállapították, hogy az oltás előtti átlaghoz képest a mobilitás 218 méterrel nőtt.
A kormány szóvivője elmondta, hogy ragaszkodtak a vizsgált személyek anonimitásához, és az adatokat nem egyéni szinten, hanem halmazként gyűjtötték, majd vizsgálták. A beleegyezésüket ugyan nem adó résztvevők, minden hónapban új egyéni azonosítókat kaptak, a kutatóknak pedig egyetlen demográfiai adattal szolgáltak csupán, az életkorral. A kutatók az Oxfordi Egyetem jóváhagyásával végezték a vizsgálatokat és készítették el a tanulmányt. Ennek ellenére a Big Brother Watch csoport szerint az adatok inkorrekt módon kerültek felhasználásra, melyek rendkívül károsak az orvosi titoktartás iránti közbizalomra.
A csoport szerint a Covid útlevelek és az oltakozással kapcsolatos telefonos megfigyelések helytelen döntések, melyeket szálkaként tart számon a társadalom. A kormány Nagy-Britanniát ezekkel a rossz stratégiai döntésekkel „Nagy testvér” állammá változtatja az országot a COVID leple alatt.
A tanulmány létrejöttét az Egyesült Királyság adatvédelmi felügyelete engedélyezte a telefonos adatok felhasználását is a koronavírus elleni küzdelemben. A vitás kérdést a vírushelyzet súlyosságával indokolta a szerv szóvivője:
Az adatvédelmet támogató kampányok többször is figyelmeztettek a világjárvány idején kifejlesztett kapcsolattartó és egyéb orvosi alkalmazásokra, valamint arra, hogy ezek tartós visszaéléseket eredményezhetnek. A múlt hónapban a Google és az Apple nem volt hajlandó letölteni az alkalmazásboltjaiból az NHS kapcsolattartó alkalmazásának frissítését. Ez egyértelműen jelzi, hogy az Egyesült Királyság kormánya hajlandó átlépni azt a határt, amelytől még az amerikai technológiai óriások is tartanak.
Közös tanulmányt készített az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Claremont Institute, amelynek részleteit egy konferencia keretében mutatták be. Magyarország Európa bástyájaként szerencsére időben lépett és ma kifejezetten jó pozícióban van a védelmi iparunk, hamarosan akár exportra is léphetünk.
Milyen adatvédelmi szabályok vonatkoznak a pártokra? Összekapcsolhatta a Tisza a különféle adatbázisait vagy sem? Felvet-e adatvédelmi aggályokat egy ukrán cég bevonása a Tisza Világ applikáció fejlesztésébe? Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég kutatási igazgatóját kérdeztük.
Miközben a Tisza Párt adatszivárgási botránya elsősorban a több százezer kiszivárgott személyes adat miatt kavart vihart, jóval kevesebb szó esik arról, milyen rendszerbe kerülhettek ezek az információk.
Az adatvédelmi incidensek esetében az a bevett szokás, hogy ilyenkor az adatgazda mihamarabb vizsgálatot indít arról, hogy miként is történt a szivárgás.
Milyenek voltak az Axiom–4 küldetés utáni hazai és nemzetközi visszajelzések? Milyen további együttműködési lehetőségek merültek fel az űrkutatás szereplőivel? Mikorra várhatók a kísérletek első eredményei? Többek között ezekről kérdeztük a magyar tudomány napján a HUNOR-program kutatás-fejlesztési igazgatóját, Nagy Balázst. Interjúnk.
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Ez akár leleplezésnek is beillik.
Gerzsenyi Gabriella egy félmosollyal a száján közölte: 131 nap, és Orbánék buknak.
