Magyarország néhány éven belül élen járhat az ökológiai gazdálkodásban, ezt a Vidékfejlesztési Program (VP) pályázati forrásai is elősegítik – hívta fel a figyelmet a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., a magyarországi ökológiai gazdálkodók 90 százalékát, mintegy 4500 termelőt minősítő, egyetlen hazai tulajdonú ellenőrző és tanúsító szervezet.
Jelenleg Magyarországon a teljes mezőgazdasági terület nem egészen 6 százalékán, mintegy 300 ezer hektáron folyik ökológiai gazdálkodás. Az uniós tagországok átlaga 8,5 százalék, jelentős különbségekkel. Az élenjáró Ausztria, Észtország és Svédország esetében ez az arány 20 százalék feletti, míg Málta, Románia, Bulgária vagy Írország esetében nem éri el a 3 százalékot – ismertették.
Roszík Péter, a Biokontroll ügyvezetője a közleményben úgy fogalmazott:
A tájékoztatás szerint az ágazat bővülésének finanszírozásáról jelenleg számos különböző pályázati forrás is gondoskodik, amelyek összértéke több mint 440 milliárd forint, de további olyan felhívások várhatók, amelyeknél plusz pontot jelent, ha a pályázó már tanúsított ökológiai gazdálkodó vagy vállalja az ökológiai minősítés elérését.
A pályázatok most minden mező-, és élelmiszergazdasági szereplőt arra sarkallnak, hogy átgondolja, érdemes-e elmozdulni az ökológiai termelés és élelmiszerfeldolgozás felé.
A szakember szerint ma Magyarországon, más uniós tagállamokhoz hasonlóan
Ezzel szemben a biogazdaságok önmagukban is versenyképesebbek. Emellett a biogazdálkodóknak juttatott támogatások mértéke az EU-ban meghaladja a konvencionálisan művelt területekre fizetett összegeket, és ez a jövőben sem változik – fejtette ki.
Az ökológiai gazdálkodás minősítési rendszere egy nemzetközileg elfogadott sztenderdekre alapozott, komplex feltételrendszer. A megfelelést minősítő tanúsítvány igazolja, amit a rendszeres ellenőrzések és az ezekre épülő tanúsítási folyamatok során meg is kell erősíteni. A technológiai fegyelem betartása esetén az eredmény sem termésátlagban, sem külsőre nem marad el más a konvencionális hozamoktól, tápértékét tekintve pedig felülmúlja azt, miközben növényvédőszer, antibiotikum, műtrágya és más káros maradványok nem kerülnek az élelmiszerekbe – közölte a Biokontroll.
Különösen fontosnak nevezték, hogy az ökológiai gazdálkodás környezetterhelése - beleértve a benne dolgozókra gyakorolt egészségügyi kockázatokat is - töredéke a konvencionális gazdálkodásénak.
Magyarországon a biogazdálkodók 90 százaléka mezőgazdasági termelő, 9 százaléka feldolgozó. A mezőgazdasági termelőkön belül 93 százalék növénytermesztéssel, 4,5 százalék állattenyésztéssel, 6,6 százalék méhészettel foglalkozik – az átfedések miatt több mint 100 százalék az arány.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
A Bors Tisza-csomagot bemutató kiadványának betiltása sértheti a szólás- és médiaszabadságot.
Mint minden forradalomban, az online lincseléseknél is az a gond, hogy soha nem lehet tudni, ki lesz a következő.
