Az USA fenyegetve érzi magát a kínai haditengerészeti terjeszkedés miatt

Jelenleg Kína egyetlen afrikai haditengerészeti támaszpontja Dzsibutiban van, a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl összeköttetésében. A létesítmény a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának közelében található, ugyanis innen közelíthető meg keleti irányból a Szuezi-csatorna.

Afrika stratégiailag igen jelentős földrész, ugyanis egyrészt a világ közepén helyezkedik el, másrészt olyan fontos pontokra van hatása, mint a Gibraltári-szoros, a Szicíliai-szoros, a Vörös-tenger, a Bab al Mandeb, vagy a Mozambik-csatorna. Továbbá Afrika szárazföldi kiterjedése nagyobb, mint az egész Egyesült Államok, Kína, India, Japán és Európa nagy része együttvéve.

Ezt Kína is pontosan tudja, ezért is vetett most szemet Afrika nyugati partjaira. Ráadásul nem csak a szárazföldi területek érdeklik őket, hanem az Atlanti-óceán szigeteire is különös figyelmet fordítanak. Azonban ez több nagyhatalomnak is fenyegetettséget jelent. Például az Azori-szigetek egyikén található a Lajes Field légibázis, mely egy portugál üzemeltetés alatt álló, az Egyesült Államok Légierejéhez tartozó katonai központ. 

A Pentagon szűkített költségvetése miatt visszaszorították ezen a bázison a tevékenységeket, tulajdonképpen csak egy „szellem központ”, így Kína játszi könnyedséggel el tudná foglalni. Viszont, ha Kína rátenné a kezét erre a bázisra, az Atlanti-óceán már nem lenne biztonságos. Az ott található, több mint tízezer méteres kifutópályáról kínai gépek járőrözhetnének az Atlanti-óceán középső és északi részén, mellyel csökkentenék az Egyesült Államok és Európa közötti légi és tengeri forgalmat. Egyes előrejelzések szerint pedig Kína még a Földközi-tengerhez való hozzáférést is képes lenne megtagadni. 

Az Egyesült Államok katonai képviselői szerint csak idő kérdése, hogy rendszeresen legyenek felszíni és felszín alatti kínai haditengerészeti támaszpontok az Atlanti-óceánon. Ez ugyanis egyrészt elvonná a figyelmet a Kínára nehezedő nyomásról a Kelet- és Dél-kínai-tengeren, másrészt akár Amerikát is célba veheti, mivel a Lajes Field csupán 2300 mérföldre van New York-tól, ami kevesebb, mint a Pearl Harbor és Los Angeles közötti távolság.

Ami szintén elgondolkodtató, az az, hogy a Grand Bahama-szigeteken egy hongkongi székhelyű vállalat körülbelül 3 milliárd dollárt költött egy mélyvízi konténer létesítményre. Az indoklás szerint a kibővített Panama-csatorna forgalmát akarják kihasználni, de nem nehéz a lapok mögé látni, hogy ebből is könnyen kínai katonai bázis lehet.

Kínának tehát tényleg lehet, hogy két új katonai bázisa is lesz Florida közelében, hacsak a Biden-kormány nem lép gyorsan az ügy megakadályozása érdekében.

A cikk szerzője Blősz Dalma.