A globális mezőgazdaság egyszerre okozója és elszenvedője a klímaváltozásnak. A terméscsökkenés egyik fő oka a növekvő hőmérséklet. Így ahhoz, hogy az élelmiszerbiztonság továbbra is fenntartható legyen, a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell az éghajlatváltozáshoz. Egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya szerint a helyileg adaptált fajták használata jelentősen hozzájárulhat e cél eléréséhez.
Szimuláció több alternatívára
A kutatás során a tudósok négy különböző forgatókönyv szerint szimulálták az éghajlatváltozás hatásait a kukorica, a rizs, a szója és a búza termesztésre vonatkozóan. Megvizsgálták, hogy az adaptív fajták hogyan befolyásolják a terméshozamot. A különböző forgatókönyvek eltérő társadalmi és gazdasági tendenciákat mutatnak 1,4 és 3,9 Celsius fok közötti hőmérséklet emelkedés mellett. Az eredmények szerint mérsékelt felmelegedés esetén, várhatóan jól tudunk majd alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz sőt, akár a globális terméshozamok 20 százalékos növekedése is lehetséges, az évszázad végéig.
Az erős felmelegedés az alkalmazkodást nehezíti
Ha a globális felmelegedés, a Párizsi Egyezménynek megfelelően, 1,5 Celsius fok alatt marad, akkor a szimulációk azt mutatják, hogy a globális termőterület 85 százaléka optimálisan megművelhető a már rendelkezésre álló fajtákkal. Viszont minél erősebb a melegedés, annál több új fajtára lesz szükség, és annál nagyobb a veszélye annak, hogy nem állnak rendelkezésre olyan helyileg alkalmazott fajták, amelyek képesek eredményesen megbirkózni a megváltozott viszonyokkal.
Rossz esetben komoly nehézségekkel találhatjuk szemben magunkat
Legrosszabb esetben a globális termőterületek csaknem 40 százalékát új fajtákkal kell bevetni. Ezeknek néhány helyen olyan körülményeket is el kell tudni viselni, amit ma még egyetlen létező fajta sem képes. Ez a veszély olyan, globálisan fontos termelési régiókat is érint, mint például Észak-Amerika, mely a világ legfontosabb kukoricatermesztő térsége. Lesznek olyan területek is, ahol az új fajták alkalmazása egyszerűen nem lesz lehetséges, például a csapadékmennyiség változása miatt.
Lesz, ahol az új fajták sem jelentenek megoldást
A szimulációk figyelembe veszik az éghajlatváltozás helyi és regionális hatásait, így az eredmények alapján jól beazonosíthatóak azok a területek, ahol a helyileg adaptált fajták különösen előnyösek lehetnek a terméshozamok tekintetében. Ilyen régiók Európa, Kína és Oroszország egyes területei. A világ más részein, például Törökországban, Brazília északkeleti részén, Texasban, Kenyában és India egyes részein, azonban az előrejelzések szerint az adaptált fajták csekély mértékben vagy egyáltalán nem képesek javítani a terméshozamot, mivel drámai mértékben csökken a rendelkezésre álló víz mennyisége. De az új, ellenálló fajták nemesítése is időigényes folyamat, akár évekig is eltarthat. A tanulmányban szereplő szimulációk eredménye segíthet, hogy a nemesítés gyorsabban és célzottabban legyen megvalósítható.
A cikk szerzője Papp Helga.
A magyar kormány nem tervezi megnyitni a piacát az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, látványosan elhúztunk Németország és Svédország előtt, Magyar Péter nyugdíjat csökkentene és elvenné a 13. havi juttatást. Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink pénteken.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az aszály, a hőhullámok és a szélsőséges időjárás a mezőgazdaságot, az ipart és az energiainfrastruktúrát is veszélyezteti.
A milliárdos rámutatott, hogy a fosszilis energia projektjeinek leállítása semmilyen hatással nem volt a globális kibocsátásra.
Időben kellett lépni.
Itt a jó hír a gazdálkodóknak.
Az agrárminiszter nem kímélte a tiszás politikust.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia újonnan megválasztott elnökével, szombathelyi megyés püspökkel az elvallástalanodó Európáról és a velünk született hitre való éhségről beszélgettünk. Interjúnk.
A bevándorlásellenes FPÖ szerint az osztrák liberális NEOS főfinanszírozója aktívan beavatkozik a magyar választásokba.
