A járvány miatt a 2022-es költségvetés tervezetének leghangsúlyosabb eleme a gazdaság újraindítása, mindemellett megőrzi a kormány eddigi értékeit, így a családok védelmének, a gyermeket nevelők támogatásának és az idősek megbecsülésének is kiemelt szerep jut – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter annak alkalmából, hogy a 2022-es költségvetési törvényjavaslatot átnyújtotta Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének Budapesten, a parlamentben, kedden.
Kiemelte: a 2022-es költségvetési törvényjavaslatban a kormány dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, GDP-arányosan 5,9 százalékos hiánycél és 79,3 százalékos államadósság mellett.
A javaslat hat célnak felel meg, ezek: a gazdaság újraindítása, a családok támogatása, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a 25 év alatti fiatalok adómentessége, a munkáltatói adóterhek további csökkentése és a munkahelyteremtéshez, illetve a beruházások támogatásához szükséges források biztosítása – mondta a pénzügyminiszter.
A részleteket ismertetve Varga Mihály elmondta, hogy a tervezetben a gazdaság újraindítására 7308 milliárd forint áll rendelkezésre. Az újraindítási akcióterv a modern magyar történelem legnagyobb gazdasági programja – jegyezte meg a pénzügyminiszter.
A legfőbb területek 2022-ben a korábbi évekhez hasonlóan több forrással gazdálkodhatnak; családi támogatásokra – például fiatalok szja-mentességére, otthonteremtésre – 2778 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetés-tervezetben, ami az ideinél 483 milliárd forinttal magasabb – fejtette ki.
Jövőre is áfa- és illetékmentességgel segíti a kormány az új otthonba költöző családokat, ami 170 milliárd forint megtakarítást jelenthet az érintetteknek – emelte ki a pénzügyi tárca vezetője.
Nyugdíjkifizetésre 255 milliárd forinttal többet költ 2022-ben a kormány az ideihez képest; rendelkezésre áll az összeg – 160 milliárd forint – a 13. havi nyugdíj visszaépítésére is – húzta alá Varga Mihály. Azt is hozzátette, hogy a nyugdíjak az infláció várható ütemét fogják követni (a költségvetésben 3 százalékos infláció szerepel). Magasabb növekedés esetén – folytatta – nyugdíjprémiumra is számíthatnak az idősek, amire 68,5 milliárd forintot irányzott elő a kormány.
Egészségügyre 2884 milliárd forintot, az ideinél 769 milliárddal többet fordít a kormány jövőre, amelyből folytatódhatnak az intézménymegújító és egészségjavító programok – jelezte Varga Mihály. Kiemelte, hogy a járvány frontvonalában küzdő egészségügyi dolgozók béremelésére 460 milliárd forint jut, amivel a kormány a többletmunkájukat kívánja elismerni.
Különböző adó- és járulékcsökkentésekkel a családoknál és a vállalkozásoknál jövőre – a 25 év alattiak kedvezményét is figyelembe véve – 423 milliárd forinttal több pénz marad – tájékoztatott Varga Mihály. A munkaadók, munkavállalók és a kormány 2016-os megállapodásának eredményeképpen folytatódik jövőre a szociális hozzájárulási adó csökkentése újabb 2 százalékponttal – fűzte hozzá.
Varga Mihály megköszönte a Költségvetési Tanács munkáját, és azzal folytatta, hogy a testület szerint a törvényjavaslat megfelel az alaptörvény által előírt feltételeknek, az államadósság mutató csökken – az idei év végére várt 79,9 százalékról 2022 végére 79,3 százalékra. A hiánycél kitűzésével a kormány egyensúlyra törekedett, figyelt a költségvetés stabilitására, miközben a támogatások emelésével és az adók csökkentésével kezeli a válságot – magyarázta a miniszter.
A kockázatok kezelésére a 2022-es költségvetésben jelentős, 233 milliárd forint értékű tartalékot különítettek el az előre nem látható kiadásokra – hangsúlyozta a tárcavezető.
Az Európai Uniótól az idén indult, új, hétéves pénzügyi ciklusban minden korábbinál több forrásra számíthat az ország – idézte fel Varga Mihály, aki arra is kitért, hogy 2022-ben 3001 milliárd forintra számít a kormány.
A pénzügyminiszter összegzésképpen úgy fogalmazott, hogy a gazdaság újraindításával a kormány célja az, hogy 2030-ra Magyarország azon sikeres országok közé tartozzon, ahol jó élni, lakni és dolgozni.
Varga Mihály újságírói kérdésre elmondta, hogy a kormány jövőre átlagban 8 százalékos bérnövekedéssel számol. A minimálbérről és a garantált bérminimumról szólva megjegyezte: azok összegét az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a munkaadói és munkavállalói megállapodás határozhatja meg.
A törvényjavaslat menetrendje várhatóan a korábbi évekhez hasonló lesz, 30 órás időkeretben először az általános vitát tartják meg – mondta. A bizottsági tárgyalásokat, a költségvetési bizottság összefoglaló javaslatát és a részletes vitát követően várhatóan legkésőbb július 14-én elfogadhatóvá válik a törvény – tette hozzá.
(MTI, címlap: MTI/Illyés Tibor)
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
A be nem fizetett áfa arányát 2010 óta csaknem a tizedére csökkentették: 22,3 százalékról 2,3 százalékra javították – közölte a pénzügyminiszter.
A tárcavezető jegybankelnökjelölti meghallgatására hétfőn került sor a Parlamentben.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
Eltérőek a vélemények, de abban mindenki egyetért, hogy Varga Mihály jelölése nem okozott meglepetést.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
