Ennek ellenére a későbbi kutatások megerősítették a vadászó-gyűjtögető életmód klasszikus nemek közti munkamegosztást. Amikor Carol R. Ember antropológus 179 közösséget vizsgált meg, csupán csak 13-at talált, amelyben nők részt vettek a vadászatban. Azonban ez az eredmény, mely rávilágít, hogy a legtöbb közösségben férfiak végzik a vadászatot nem összekeverendő a „Vadász ember” mítoszával, amely feltételezéseken és nem empirikus kutatási eredményeken alapul.
Évtizedes terepkutatás révén az antropológusok rugalmasabb és tágabb képet alkottak az emberi munkáról. E nézet szerint a nőket nem köti a biológia a gyűjtögetéshez, ahogy a férfiakat sem a vadászathoz. Az 1980-as évek közepére számos beszámoló készült a takarmányozási társaságokban folytatott női vadászatról.
Vadászat és gyermekgondozás
Az egyik kiemelkedő magyarázat, amelyet 1970-ben Judith Brown feminista antropológus dolgozott ki, hogy a vadászat követelései ütköznek a gyermekgondozáshoz szükséges elvásárokkal. Ezt támasztotta alá az a nemrégiben készített tanulmány is, mely felmérte azokat a közösségeket, ahol hagyományosan léteznek vadászó nők. A szerzők megállapították, hogy a terhes vagy szoptató nők nem gyakran vadásznak, az eltartottak pedig csak akkor vadásznak, ha elérhető gyermekfelügyeletet tudnak biztosítani, vagy a gazdag vadászterületek a tábor közelében vannak.
Ezek a korlátok szerepet játszanak a kockázati preferenciák alakításában. A vadászó-gyűjtögetőknél a férfiak vadászata kockázatos. A férfiak általában egyedül vagy kis csoportokban vadásznak, és lövedékfegyverekkel célozzák meg a nagyvadakat, ami gyakran gyors ütemű, távolsági utazást igényel. Ezzel szemben a nők inkább csoportosan vadásznak, és a táborokhoz közelebb eső kisebb, könnyebben megfogható zsákmányra koncentrálnak, gyakran kutyák segítségével. A nők sok esetben kulcsfontosságúak mások vadászati sikerének szempontjából, akár logisztikai, akár rituális segítség révén. Az is előfordul, hogy a férjek és feleségek időnként együttműködnek a vadejtés során. A nagyvadú vadászati társaságokban a nők szerepvállalása az ellátmány előállítására és gyártására koncentrál. Egyes közösségekben közvetlenül is részt vehetnek a vadászatban azzal, hogy felkutatják, majd körülveszik a vadat és a végzete felé hajtják.