Lázadni túl öregek – egy egész lemezt szentelt a politizálásnak a Galaxisok, így sikerült
Nem hallgathattak tovább Szabó Benedekék. Most telt be a pohár egyszer és mindenkorra. Hogy miért pont most, azt nem tudni.
Egy nemzetközi kutatócsoport új módszert fejlesztett ki, melynek segítségével pontosabban meghatározható a csillagok életkora. A Tejútrendszert vizsgálva, a módszer segítségével, azt is bebizonyították, hogy körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt galaxisunk összeolvadt a Gaia-Enceladus galaxissal.
Galaxisok tánca
A tudósok mintegy 100 vörös óriás adatait vizsgálták, hogy a minta a legpontosabb eredményeket mutassa a csillagok életkorát illetően. Ezáltal bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy a Tejútrendszer csillagainak egy része már létezett, amikor az összeolvadás megtörtént. Az egyesülés hatására a Tejút saját csillagainak nagy része a galaxis közepén lévő vastag korongba került, míg a Gaia-Enceladus csillagainak jelentős hányada a külső glórián helyezkedett el.
Jól megkülönböztethetőek a két galaxis csillagai
A kutatók szerint ez az összeolvadás az egyik legfontosabb esemény a galaxisunk történetében, mely jelentősen meghatározza a Tejút jelenlegi képét is. Az új módszer segítségével a tudósok azt is megállapíthatták, hogy a Gaia-Enceladus-szal érkező csillagok hasonló korúak vagy kissé fiatalabbak, mint a Tejút belsejében született csillagok többsége. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az egyesülés megváltoztatta a Tejút csillagainak keringését, és egyedibbé tette őket. Az egyik kutató a galaxisok mozgását egy tánchoz hasonlította, melynek során az egykori Gaia-Enceladus csillagai másképp mozognak, mint a Tejúton belül születettek, sőt az „öltözetük” is más. A kívülről érkező csillagok eltérő kémiai összetételűek, ezért külsőségeikben is különböznek a Tejútrendszeren belüli társaiktól.
Többféle megközelítést és adatforrást alkalmaztak a kutatók
Az egyik eleme az új módszernek, amely ilyen pontosan képes meghatározni a csillagok életkorát, az az aszterózismológia, mely egy viszonylag új tudomány terület, és a csillagok belső szerkezetét, oszcillációit vizsgálja hanghullámok segítségével. Emellett a tanulmány az APOGEE nevű spektroszkópiai felmérést is felhasználta, amely a csillagok kémiai összetételét mutatja meg. A két módszer ötvözete különösen hatékonyan képes megállapítani a csillagok életkorát, mely fontos információ annak megértéséhez, hogy mikor és milyen események következtek be a Tejútrendszer keletkezésének korai időszakában.
Az új módszert szeretnék a kutatók nagyobb mintán is kipróbálni, illetve igyekeznek a frekvenciaspektrumot alaposabb és aprólékosabb módon felhasználni. Így sikerülhet végül egy még pontosabb képet kialakítani otthonunk, a Tejútrendszer kialakulásáról és evolúciójáról.
A cikk szerzője Papp Helga.