Áprilisban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere az egy évvel korábbihoz nagyságrendileg hasonló 100,5 milliárd forintos többlettel zárt. Az év első négy hónapjában az államháztartás központi alrendszere 1043,6 milliárd forintos hiányt könyvelt el – közölte hétfőn a Pénzügyminisztérium (PM).
A gyorstájékoztató előzetes adataiból kiderül, hogy a központi költségvetés 890,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 14,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 139,1 milliárd forintos hiányt mutattak a múlt hónap végén.
Tavaly áprilisban 104,5 milliárd forint volt a központi alrendszer többlete, a négyhavi hiány pedig 727,4 milliárd forintot tett ki.
Az első négy hónapban felhalmozott hiány eléri az 1491,2 milliárd forintos éves előirányzat 69,9 százalékát. Az Országgyűlésnek április elején benyújtott költségvetési módosítójavaslat 796,5 milliárd forinttal 2287,7 milliárd forintra emeli az államháztartás központi alrendszerének idei évre tervezett pénzforgalmi hiányát. Az uniós módszertan szerinti új államháztartási hiánycélt a GDP 7,5 százalékában jelöli meg a tavaly jóváhagyott 2,9 százalékkal szemben.
A Pénzügyminisztérium gyorstájékoztatója megerősíti, hogy
A gazdaság újraindításának sarkalatos pontját jelentő 2021-es költségvetés módosítását még a tavaszi ülésszakon fogadhatja el az Országgyűlés – tették hozzá.
PM hangsúlyozza: idén a járvány elleni védekezés mellett megkezdődhet a gazdaság újraindítása is. A Gazdaság-újraindítási akcióterv lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni.
A járványügyi védekezéshez biztosított források április végére meghaladták a 398,8 milliárd forintot. A gazdaság újraindítását segítve a kormány ismételten meghosszabbította az ágazati bértámogatási rendszert, így a bértámogatást a jogosult szektorok cégei május hónapra is kérhetik, erősítette meg a PM.
A minisztérium közleménye a kiadások közül kiemelte még a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra fordított 86,1 milliárd forintot, és a vasúti fejlesztésekre költött 60,2 milliárd forintot. Jelentősnek nevezte még a közlekedési ágazati programokra kiadott 59,4 milliárd forint, a közúti fejlesztésekre költött 57,9 milliárd forint, valamint a Modern Városok Program céljaira fordított 42,2 milliárd forintot, valamint a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból kifizetett 37,5 milliárd forintos összeget.
Az államháztartás központi alrendszerének április végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatót május 21-én adja ki a Pénzügyminisztérium.
(MTI, fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)
A KSH friss adatai szerint a költségvetési kiadások az első félévben mindössze 3,5 százalékkal nőttek, elmaradva a bevételek bővülési ütemétől. A kormányzati takarékosság fenntartása esetén, ha a gazdasági növekedés 1,8 százalék közelében alakul, akkor a 4,5 százalékos költségvetési hiánycél tartható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A lap olyan ex-államtitkárral karöltve kezdett hamis hangulatkeltésbe a nyugdíjakról, aki éppen akkor volt hivatalban, amikor elvették a 13. havi nyugdíjat.
A magyar sajtó egy része pedig átvette az álhírt.
Júliusban régen látott mértékű többlettel zárt a költségvetés, ebből kifolyólag a szaktárca szerint tartható a 2024-es évre kitűzött hiánycél.
Nincs új a nap alatt. Az IMF továbbra is azt a már bizonyítottan elhibázott washingtoni-konszenzusra épülő gazdaságpolitikát (privatizáció, dereguláció, liberalizáció) várná el hazánktól, amely egyszer már a összeomlás szélére sodorta a magyar gazdaságot.
Jakab és Puzsér a határon túli magyarok szavazati joga kapcsán feszült egymásnak.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elmondta: az új Oresnyik hiperszonikus rakéta csupán figyelmeztetés volt a Nyugatnak.
