Larry Feinbert, a KnipBio vállalat társalapítója elmondta, hogy az akvakultúra (más néven vízművelés) képes lehet az emberiség teljes fehérjeszükségletének kielégítésére.
A fenntarthatóság az egyik legfontosabb célkitűzésük
A legnagyobb feladat jelenleg, hogy a halak és rákok etetését fenntartható módon lehessen megvalósítani. Ezért az ipar nem támaszkodhat olyan értékes tengeri források betakarítására, mint a szardella és más, gyakran takarmányként felhasznált tengeri halak. A takarmányok között csúcskategóriásnak számító halliszt azonban pont ilyen halakból készül, ezért csak ennek fenntartható alternatíváival érhető el az ipar növekedése.
„Több megoldásra van szükségünk, ezért fel kell használnunk különböző egysejtű fehérjéket, rovarokat, algákat és más fehérjedús forrásokat, hogy hatékonyak lehessünk célunk elérésében” – mondta Feinberg.
Olcsó alapanyagokból állítanak elő értékes takarmányt
„A halak kritikus szerepet játszanak a jövő élelmiszerellátásában” – mondta a társalapító.
Beszélt az KnipBio ötlet megszületéséről is, amely a következő kérdésre épült: „Lehetséges-e értékes tengeri erőforrások felhasználása nélkül ugyanolyan nagyszerű ízű halakat nevelni?”
Továbbá elmagyarázta a folyamat lényegét:
„Mikrobákból állítunk elő egy kiváló minőségű és fentartható fehérjét, egy fermentációs eljárás segítségével.”
Az akvakultúra egyik legnagyobb kihívása a több tucat tenyésztett halfaj étrendi igényeinek kielégítése. A biotechnológia alkalmazásával azonban testreszabott táplálkozási szokásokat lehet kialakítani számos faj számára. A prémium takarmány kifejlesztésével teljes mértékben helyettesíthető a túlhalászott fajokból készített halliszt alkalmazása.
Elsődleges célpiacuk jelenleg a halak és garnélarákok tenyésztése, azonban úgy vélik, hogy idővel termékeiket az állattenyésztők is hasznosítani tudják majd.
A cikket fordította Pál Fanni.