Az ipari termelés már tavaly utolérte a járvány előtti teljesítményét, az idén márciusi, a várakozásokat meghaladó adatokban a tavalyi alacsony bázisnak kivételesen nagy szerep jut. Az ipar hozzájárulása ellensúlyozhatja a többi szektor visszahúzó erejét a gazdasági növekedés alakulásában – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH csütörtökön közzétett előzetes adatait.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint márciusban az ipari termelés volumene 16,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony szintet, munkanaphatástól megtisztítva 16,2 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz mérve 0,4 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás, a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 68 százalékkal emelkedett, és a járvány előtti csúcsot is meghaladta. Az első negyedévben 4,0 százalékkal nagyobb volt az ipari termelés, mint az előző év azonos időszakában.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy ítélte meg, hogy az új, szigorúbb járványügyi intézkedések ellenére az ipari termelés is felülmúlta a várakozásokat márciusban. A szigorítások munkaerő-problémákat okozhattak az iparvállalatoknak, emellett az autógyártás chip-hiánya is sötét felhőként lebeg az ipari teljesítmény felett – tette hozzá.
Előre tekintve továbbra is bizonytalanságot hordoz a félvezetők és mikrochipek hiánya. Egyre több autógyártó jelzi, hogy komoly fennakadásokat jelent számára a termelésben az alkatrészhiány – jegyezte meg.
Virovácz Péter összességében arra számít, hogy az év hátralévő részében az ipar teljesítménye enyhe pozitív hatást gyakorol majd a GDP növekedésére.
Az ipari adatok mindenképpen biztatóak az első negyedévi GDP-növekedés tekintetében, ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom mind éves, mind negyedéves összevetésben elmaradást mutat. Ezek alapján az ING Banknál továbbra is arra számítanak, hogy főleg a gyenge fogyasztási adatok miatt a GDP az első negyedévben 1 százalék körüli mértékben zsugorodhatott 2020 utolsó negyedévéhez képest, vagyis a kilábalás végül mégis W-alakú lett.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint is a várakozásoknál gyorsabban nőtt az ipari termelés márciusban, részben bázishatások, részben az ipar teljes kilábalása miatt. Az ipari termelés már októberben szinte teljesen kilábalt a járvány okozta válságól.
Úgy vélte, áprilisban enyhén visszaeshet az ipari termelés a Mercedes chiphiány miatti átmeneti több mint egyhetes leállása miatt, ugyanakkor a tavalyi alacsony bázis miatt a növekedés bőven meghaladhatja a 65 százalékot.
Már látszik az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így a következő hónapokban további fokozatos élénkülésre számít az ipari termelésben Suppan Gergely.
Idén az ipari termelés markánsan, akár 3 százalékpontnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez, az első negyedévben pedig ellensúlyozhatja a harmadik hullám ellen bevezetett korlátozások negatív hatását, így a Takarékbank szakembere szerint a gazdaság elkerülhette az újabb visszaesést.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy a koronavírus harmadik hulláma nem vetette vissza az ipar teljesítményét. A kétszámjegyű növekedésben nagy szerepe volt a bázisidőszaknak is, amikor az alapanyagok be nem érkezése és az átmeneti gyárleállások fékezték az ágazat teljesítményét. A kedvező márciusi adat alapján az ipar pozitívan befolyásolta a gazdaság teljesítményét az első negyedévben. Úgy vélte, az áprilisi adat éves alapon kiemelkedően nagy bővülést hozhat a kedvezőtlen bázisidőszak miatt.
Hosszabb távon a külső kereslet alakulása és a beruházások volumene határozhatja meg az ipari teljesítmény alakulását, a vírushelyzet pedig remélhetőleg nemzetközi szinten is előbb-utóbb fokozatosan javul majd, így a külső kereslet is tud majd bővülni. Ugyanakkor a globális chiphiány jelentős kockázati tényezőt jelent az ágazat teljesítményére nézve – figyelmeztet a Századvég Gazdaságkutató szakértője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a várakozásoknak megfelelőek az adatok, a kiugró éves növekedés a bázishatással magyarázható. Tavaly márciusban ugyanis a gyárleállások miatt jelentősen, majdnem 10 százalékkal esett vissza az ágazat teljesítménye. A márciusi számokból az is látszik, hogy az ipar ledolgozta a járványból adódó hátrányát.
A következő időszakban, különösen a második negyedévben kimagasló növekedésről szólhatnak az ipari mutatók a tavalyi alacsony bázis miatt. Emellett a feldolgozóipari kilátásokra vonatkozó bizalmi indexek is pozitív képet vetítenek előre. Ugyanakkor a szektorra, ezen belül is elsősorban a járműgyártásra árnyékot vethet a globális chiphiány – tette hozzá Németh Dávid.
A szakember összességében úgy látja, a mostani kilátások alapján az ipar termelés növekedése elérheti a 10 százalékot.
(MTI, Borítókép: MTI/Krizsán Csaba)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Ha volt barátnője régóta zsarolja vagy fenyegeti, akkor miért nem állt elő ezzel korábban? – tette fel a kérdést Deák Dániel. Kiszelly Zoltán pedig azt vetette fel: a bizonytalanok számára kérdésként merülhet fel, hogyan lehet rábízni az országot egy ilyen emberre.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
Peking felszólította a hazai autóipar képviselőit, hogy fektessenek be többet azokban az uniós országokban, amelyek a vámok ellen szavaztak.
A brüsszeli lap szerint Orbánt szembesítették az ország nehézségekkel küzdő gazdaságával, ezért elterelésképpen a szomszédos Románia ellen indított „támadást”.
