Az ipari termelés már tavaly utolérte a járvány előtti teljesítményét, az idén márciusi, a várakozásokat meghaladó adatokban a tavalyi alacsony bázisnak kivételesen nagy szerep jut. Az ipar hozzájárulása ellensúlyozhatja a többi szektor visszahúzó erejét a gazdasági növekedés alakulásában – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH csütörtökön közzétett előzetes adatait.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint márciusban az ipari termelés volumene 16,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony szintet, munkanaphatástól megtisztítva 16,2 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz mérve 0,4 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás, a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 68 százalékkal emelkedett, és a járvány előtti csúcsot is meghaladta. Az első negyedévben 4,0 százalékkal nagyobb volt az ipari termelés, mint az előző év azonos időszakában.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy ítélte meg, hogy az új, szigorúbb járványügyi intézkedések ellenére az ipari termelés is felülmúlta a várakozásokat márciusban. A szigorítások munkaerő-problémákat okozhattak az iparvállalatoknak, emellett az autógyártás chip-hiánya is sötét felhőként lebeg az ipari teljesítmény felett – tette hozzá.
Előre tekintve továbbra is bizonytalanságot hordoz a félvezetők és mikrochipek hiánya. Egyre több autógyártó jelzi, hogy komoly fennakadásokat jelent számára a termelésben az alkatrészhiány – jegyezte meg.
Virovácz Péter összességében arra számít, hogy az év hátralévő részében az ipar teljesítménye enyhe pozitív hatást gyakorol majd a GDP növekedésére.
Az ipari adatok mindenképpen biztatóak az első negyedévi GDP-növekedés tekintetében, ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom mind éves, mind negyedéves összevetésben elmaradást mutat. Ezek alapján az ING Banknál továbbra is arra számítanak, hogy főleg a gyenge fogyasztási adatok miatt a GDP az első negyedévben 1 százalék körüli mértékben zsugorodhatott 2020 utolsó negyedévéhez képest, vagyis a kilábalás végül mégis W-alakú lett.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint is a várakozásoknál gyorsabban nőtt az ipari termelés márciusban, részben bázishatások, részben az ipar teljes kilábalása miatt. Az ipari termelés már októberben szinte teljesen kilábalt a járvány okozta válságól.
Úgy vélte, áprilisban enyhén visszaeshet az ipari termelés a Mercedes chiphiány miatti átmeneti több mint egyhetes leállása miatt, ugyanakkor a tavalyi alacsony bázis miatt a növekedés bőven meghaladhatja a 65 százalékot.
Már látszik az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így a következő hónapokban további fokozatos élénkülésre számít az ipari termelésben Suppan Gergely.
Idén az ipari termelés markánsan, akár 3 százalékpontnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez, az első negyedévben pedig ellensúlyozhatja a harmadik hullám ellen bevezetett korlátozások negatív hatását, így a Takarékbank szakembere szerint a gazdaság elkerülhette az újabb visszaesést.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy a koronavírus harmadik hulláma nem vetette vissza az ipar teljesítményét. A kétszámjegyű növekedésben nagy szerepe volt a bázisidőszaknak is, amikor az alapanyagok be nem érkezése és az átmeneti gyárleállások fékezték az ágazat teljesítményét. A kedvező márciusi adat alapján az ipar pozitívan befolyásolta a gazdaság teljesítményét az első negyedévben. Úgy vélte, az áprilisi adat éves alapon kiemelkedően nagy bővülést hozhat a kedvezőtlen bázisidőszak miatt.
Hosszabb távon a külső kereslet alakulása és a beruházások volumene határozhatja meg az ipari teljesítmény alakulását, a vírushelyzet pedig remélhetőleg nemzetközi szinten is előbb-utóbb fokozatosan javul majd, így a külső kereslet is tud majd bővülni. Ugyanakkor a globális chiphiány jelentős kockázati tényezőt jelent az ágazat teljesítményére nézve – figyelmeztet a Századvég Gazdaságkutató szakértője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a várakozásoknak megfelelőek az adatok, a kiugró éves növekedés a bázishatással magyarázható. Tavaly márciusban ugyanis a gyárleállások miatt jelentősen, majdnem 10 százalékkal esett vissza az ágazat teljesítménye. A márciusi számokból az is látszik, hogy az ipar ledolgozta a járványból adódó hátrányát.
A következő időszakban, különösen a második negyedévben kimagasló növekedésről szólhatnak az ipari mutatók a tavalyi alacsony bázis miatt. Emellett a feldolgozóipari kilátásokra vonatkozó bizalmi indexek is pozitív képet vetítenek előre. Ugyanakkor a szektorra, ezen belül is elsősorban a járműgyártásra árnyékot vethet a globális chiphiány – tette hozzá Németh Dávid.
A szakember összességében úgy látja, a mostani kilátások alapján az ipar termelés növekedése elérheti a 10 százalékot.
(MTI, Borítókép: MTI/Krizsán Csaba)
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Hazánkkal ellentétben Németországban és Franciaországban folyamatosan romlanak az eredmények.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az aszály, a hőhullámok és a szélsőséges időjárás a mezőgazdaságot, az ipart és az energiainfrastruktúrát is veszélyezteti.
Európa tovább fegyverzi Ukrajnát, miközben a frontvonalak mögött egyre élesebb hatalmi játszmák zajlanak. A háború már nemcsak a csatatéren dől el, hanem a gazdasági befolyás terepén is.
