Az MIT, azaz a Massachusetts-i Műszaki Egyetem mérnökei kifejlesztettek egy olyan technológiát, melynek segítségével, egy közönséges fénymikroszkóppal is lehetséges a biológiai minták 10 nanométeres pontosságú leképezése. Így nem csak hogy egyszerűbben és olcsóbban lehet tanulmányozni például a vírusokat, de a technika utat nyit afelé is, hogy hamarosan akár egyetlen molekuláról is képet lehessen készíteni.
Amikor nem a mikroszkóp nagyít
Az új technika az expanziós vagy duzzasztásos mikroszkópiára épít, melynek során a biológiai szöveteket egy nagy vízmegkötő képességű anyaggal kezelik. Ezt aztán víz hozzáadásával felduzzasztják, ezáltal – mivel az eredeti szövet mérete, és vele együtt a vizsgált minta mérete is – a többszörösére növekszik, és olyan rejtett részek is láthatóvá válnak, amiket egyébként csak nagy teljesítményű és drága elektron-mikroszkópokkal lehetne vizsgálni.
Az expanziós mikroszkópiát 2015-ben Edward Boyden professzor és csapata fejlesztette ki, melyhez egy hidrogél nevű anyagot használtak. Aztán 2017-ben a kutatócsoport dupla expanziót alkalmazva már képes volt 20 nanométeres felbontást elérni. Most pedig a hidrogél módosításával már a 10 nanométeres pontosság is megvalósítható.
Alacsony költség, nagy felbontás
2015 óta már a világ számos laboratóriumában használják az expanziós mikroszkópia módszerét, ami mutatja, hogy óriási szükség volt egy ilyen olcsó és könnyű nano-képalkotási módszerre.
A korábban használt elektronmikroszkópok és szuperfelbontású képalkotó rendszerek magas ára miatt sok helyen egyszerűen nem voltak hozzáférhetőek. Boyden professzorék módszerével viszont elegendő egy fénymikroszkóp, mivel maga a vizsgálat tárgya növekszik meg. Ezáltal szükségtelen az extrém nagy felbontású nagyítás.
A kezdetben használt hidrogélek korlátját az jelentette, hogy szerkezetük és sűrűségük nem teljesen egyenletes. Ez a szabálytalanság pedig kis torzulásokat okozhatott a minta alakjában duzzadás közben, ami rontja a vizsgálat pontosságát. A most kifejlesztett tetra-gél kiszámíthatóbb, rácsszerű szerkezetet alkot, ezáltal egységesebb. A tesztek igazolták, hogy 10 nanométeres pontossággal használható az új hidrogél.
Egy szál molekula
A vizsgálatok során a módszert tesztelték emberi vese, illetve egerek agysejtjein is. A kutatócsoport azonban nem elégszik meg az elért eredménnyel, most azon dolgoznak, hogy még tovább javítsák a pontosságot. A végső céljuk, hogy ezzel a technikával képesek legyen egyetlen molekula szintjéig nagyítani az adott mintát. Ehhez próbálkoznak még hatékonyabb gél megalkotásán, de vizsgálják annak lehetőségét is, hogy milyen módosításokat lenne érdemes bevezetni a vizsgálati protokollban.
Ez segíthet megérteni a sejtek közötti információs útvonalakat, az immunválasz és az ingerület átvitel működését, a gyógyszerek hatásmechanizmusát és sok más biológiai jelenséget. Ezeknek az ismereteknek pedig bizonyára fontos és pozitív hatása lesz az orvostudomány és a gyógyítás fejlődésére.
A cikk szerzője: Papp Helga
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Pardi Norbert korábban Karikó Katalinnal is együtt dolgozott.
Egy friss kutatás szerint az egyik molekula az erek belső felszínén marad, és csapdaként működve megköti az elhaladó immunsejteket.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Húsvétvasárnap hivatalosan is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a megújult Citadella, melynek megnyitóján a miniszterelnök mondott beszédet.
