A műanyag nem csak csomagolóanyag, nem csak hulladék, hanem fontos része az emberi faj által okozott és elszenvedett környezeti krízishelyzetnek is. Olyan mértékben uralja az életünket ez az anyag, hogy komoly változásokra van szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy a kényelem és olcsóság oltárán műanyagba fojtsuk magunkat. Ehhez azonban komplex rendszerben kell gondolkodnunk, hiszen egyszerre szükséges a változás minden ponton. Sokkal jelentősebb mértékű újrahasznosítás mellett, elengedhetetlen a gyártási és csomagolási folyamatok átértékelése, a hulladékfeldolgozás fejlesztése, az ipari szereplők motivációja és a kormányok elkötelezettsége. Meg kell értenünk, hogy a műanyag nem lehet hulladék, alapanyagként, erőforrásként kell tekintenünk rá. Ausztrália jelentős lépésekre szánta el magát az ügy érdekében.
Gyilkos kényelem
Nincs ember, aki szívesen sétál a szemetes utcán, vagy a műanyag palackokkal borított erdőben, és gondolhatjuk, hogy a tengerekben felhalmozódó műanyaghoz nem sok közünk van itt a szárazföld belsejében. Azonban a bolygó vízkészlete, mint az egész ökoszisztéma is, egyetlen rendszert alkot. Úgyhogy az talán már elég kétségbeejtő egy ilyen szárazföldi országban is, hogy heti egy bankkártyányi műanyagot fogyasztunk el az élelmiszerek és a víz által. Ezt pedig szervezetünk hosszú távon biztosan nem fogja meghálálni.
Sosem fog eltűnni
Emellett persze az sem elhanyagolható, hogy évente 90 milliárd tonna kőolajat használ fel a műanyaggyártás, míg csupán 9 százalék kerül újrahasznosításra. Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag áramlik a világ óceánjaiba, és a tengerfenéken 14 millió tonna mikroműanyag várja a sorsát. A műanyag ugyanis olyan anyag, mely sohasem képes valóban lebomlani, csak elaprózódik, egészen a mikroszkópikus méretig. Ennek ellenére, várhatóan 2030-ra megduplázódik az előállított műanyag mennyisége.
A mesterséges intelligencia segít feltárni a helyzetet
Ausztráliában, és már több más helyen is a világban, a hulladék vízi útjának nyomonkövetéséhez nagy segítséget nyújt a mesterséges intelligencia. Kamerákkal derítik fel az útvonalakat, objektumfelismerő eszközök azonosítják, hogy mekkora mennyiségű és milyen típusú hulladék van a folyókban. Szintén ez a technológia segíti, hogy különböző berendezések képesek legyenek kiszűrni a műanyag szemetet a vizekből, ezzel megakadályozva a szennyeződés a környezetbe szivárgását.
A vállalatok nélkül nem megy
A multinacionális cégek jelentős befektetéseket valósítanak meg annak érdekében, hogy például a palackozó és csomagoló üzemek minél kevesebb új gyártású műanyagot használjanak, inkább újrahasznosított alapanyagokat alkalmazzanak. Ennek érdekében egyre több vállalat határoz meg különböző mértékű csökkentési terveket a következő évekre. A Nestlé például elkötelezte magát amellett, hogy 2025-ig a csomagoló anyagainak 100 százaléka újrahasznosítható vagy újrahasználható legyen. De a McDonald’s éttermei is beszüntették már a műanyag szívószálak használatát.
A fogyasztókra is szükség van
Természetesen a fogyasztók nélkül nem lehet drasztikus változásokat és igazi eredményeket elérni. Világszerte szükség van a hatékony és lehetőleg teljes mértékű szelektív hulladékgyűjtésre, mely lehetővé teszi az újrahasznosítást. Ezen kívül számos országban korlátozzák vagy egyenesen betiltják az egyszerhasználatos műanyagok alkalmazását és forgalmazását. Az Európai Uniós irányelveknek megfelelően, Magyarországon is 2021. júliusától kezdődhet meg ezeknek a termékeknek a kivezetése. Ezek a lépések mind jelentősen segítik csökkenteni a hulladék mennyiségét, az óceánok szennyezettségét, és az ott élő állatok pusztulását.
Ausztrália rendszerben gondolkodik
A kontinensen igyekeznek szabványosítani az eljárásokat a hulladék újrahasznosítás és a szakszerű hulladékkezelés érdekében. Vizsgálják a fogyasztási szokásokat, és ahhoz próbálják igazítani a hulladékkezelési infrastruktúrát, illetve azok alapján igyekeznek ösztönözni az állampolgárokat a tudatos hulladékkezelésre. Céljuk, hogy maximalizálják a műanyag hulladék erőforrásként való hasznosítását. Ehhez persze fejleszteni kell még az újrahasznosítási jelzések alaposságát a termékeken és az újrafeldolgozási folyamatok műszaki szabályozását. A leghatékonyabb megoldás az lenne, ha a műanyag egy zárt körben hasznosulna, ahonnan nem tud hulladékként kikerülni.
A probléma rendszer szintű megoldást kíván
A műanyag által okozott nehézségeket egy egységként kell kezelni, nem lehet orvosolni külön-külön annak egyes elemeit. A hulladék nyomonkövetése, a csomagolóanyag megújítása, a biológiailag lebomló műanyagok és polimereket lebontó enzimek fejlesztése, szabványok kialakítása a hatékonyabb újrahasznosítás érdekében, mind elengedhetetlenek. Számos innovációra van még szükség a műanyagmentes jövő kialakításához. Ehhez fontos hozzávalók lesznek a hatékonyabb tervezés, a fenntartható használat, a megbízható újrahasznosítás, és a kreatív gyártási folyamatok.
A cikk szerzője Papp Helga.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Az Egyesült Államokban legutóbb egy tinédzser halálát kérték számon a mesterséges intelligencián! Az AI veszélyei egyre fenyegetőbbek.
Aztán jött a kijózanító felismerés.
Bár elvileg a mesterséges intelligencia mögött álló nagy nyelvi modellek pártatlanok, egy kutatásból kiderült, hogy vannak kétségek efelől.
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Meglepő adatokat közölt a MOHU.
A Nyíregyházi Törvényszék szerdán rendelte el a körözést a lány ellen.
Ehhez persze a Tiszának nincs esze, a Kétfarkúhoz passzolna, bár az se a régi.
