Rekordmértékű teljesítménynövekedést ért el márciusban az euróövezeti feldolgozóipar a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzser-indexének a tanúsága szerint.
Márciusban az előző havi 57,9 pontról 62,5 pontra, a felmérés 24 éves történetében rekordszintre emelkedett a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) végleges értéke az euróövezetben. Az index előzetes értéke kissé alacsonyabb, 62,4 pont volt.
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedési ütemét számszerűsíti, míg az 50 pont alatti érték a csökkenését.
Az euróövezeti indexhez a legnagyobb mértékben a német és a holland feldolgozóipari BMI mutatók járultak hozzá, mindkettő rekordértékkel. A németországi 66,6 pontot, a holland 64,7 pontot ért el. Az osztrák index 63,4 ponttal 39 havi csúcsot ért el, az olasz pedig 59,8 ponttal 252 havi csúcsot. A franciaországi BMI az előzetes 58,8 pontot is felülmúlta 59,3 pontos végleges értékével, ami 246 havi csúcsnak számít. Az írországi index 57,1 ponton 8 havi csúcsot ért el, a spanyol pedig 171 havi csúcsot 56,9 ponton.
„Az euróövezeti feldolgozóipar teljesítménye nagy növekedési lendületre tett szert, mind a termelési érték, mind az új megrendelési állomány a felmérés 24 éves történetében még nem tapasztalt mértékben emelkedett” – foglalta össze a márciusi felmérés megállapításait Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza.
„A növekedés széles alapokra támaszkodik a teljes régióban annak ellenére is, hogy a kiemelkedően magas németországira összpontosult, mivel a feldolgozóipar mindenhol profitál a belső kereslet és az exportmegrendelések fellendüléséből” – mutatott rá. „A fellendülést az elmúlt hónapokban az üzleti hangulatindex jelentős mértékű javulása alapozta meg. Az egy évre előre tekintő várakozások mind februárban, mind márciusban rekordszintet értek el. Ez nem csak a lakossági kiadásokat, de a beruházásokat és a készletfeltöltést is fellendítette az oltási programok végeztével várható gazdasági fellendülésre való felkészülés jegyében."
„Az összképet azonban beárnyékolják kissé a beszállítói láncokban fellépő fennakadások, amit a Szuezi-csatornán nemrégiben kialakult közlekedési dugó miatt bekövetkezett késlekedés valószínűleg tovább fog súlyosbítani. Az input árak emiatt már most is egy évtizede a legnagyobb mértékben emelkedtek."
(MTI)
Az európai gazdaság lejtmenete többféle magyarázattal is indokolható, a Financial Times is beszámolt egyről. Úgy vélik, mivel jóval rosszabb az euróövezeti háztartások hangulata, mint az amerikai társaiké, ezért a hiányzó fogyasztás negatívan hat az EU gazdasági teljesítményére. Az amerikai fogyasztók lendületes költései ösztönzik a növekedést, annyira, hogy az USA gazdasága az idén 2,6 százalékkal is bővülhet.
A jegybanki alapkamat továbbra is 4,25 százalék marad az eurózónában, miután a július 18-i ülésen a várakozásoknak megfelelően nem változtattak a kamatkondíciókon. A kamatfolyosó sem módosult, a betéti és hitelkamat, rendre 3,7,5, illetve 4,5 százalék.
A gazdaság átalakulása egyfelől a munkaerőpiac felfordulásával, másfelől a csúcstechnológia, a telekommunikáció, a gyógyszeripar, az oktatás és a bankszektor termelékenységének javulásával jár.
Bár februárban mérséklődött az infláció az EU-ban, a szomszédos országban „nem túl rózsás a helyzet”.
A bizalmi indikátorok 2024 első heteiben egyelőre nem mutattak javulást, sőt januárban továbbra is átlag alattiak voltak. A Makronóm Intézet bizalmi hőtérképe némileg optimistább képet fest: az Egyesült Államokban és Kínában a feldolgozóipar és az általános üzleti hangulat jobb lett, viszont az eurozónában stagnálás következett be az előző hónapok örvendetesebb trendjei után. Magyarországon is érzékelhető volt az ipari és az építőipari bizalom csökkenése. Emellett – többek között – a németországi üzleti hangulatot mérő Ifo index januári értékei is elmaradtak az előrejelzésekhez képest.
A Liverpool középpályása megszerezte idénybeli első bajnoki gólját, nem is pontozták le.
Az EU- és NATO-kritikus Calin Georgescu futott be az első helyen.
