A jegybanki alapkamat továbbra is 4,25 százalék marad az eurózónában, miután a július 18-i ülésen a várakozásoknak megfelelően nem változtattak a kamatkondíciókon. A kamatfolyosó sem módosult, a betéti és hitelkamat, rendre 3,7,5, illetve 4,5 százalék.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Habár az EKB júniusban megkezdte kamatcsökkentési ciklusát, összességében óvatos hangnemet ütött meg, és hangsúlyozta az inflációs kockázatokat, amelyek a bérdinamikából következnek. Ehhez képest változást annak a kiemelése jelent, hogy a profitráták csökkenése enyhítette a béremelkedés okozta inflációs nyomást. Azonban ezzel együtt is a jegybanki közlemény fő üzenete, hogy a belső árnyomás változatlanul jelentős, elsősorban a szolgáltatásinfláció miatt, és ennek köszönhetően
a fő inflációs mutató a jövő évben is a cél felett alakulhat. Emiatt pedig szükség van a szigorú monetáris kondíciók fenntartására.
A közleményben továbbra is kiemelten szerepel az adatvezérelt döntéshozatal, vagyis hogy az EKB hónapról hónapra a beérkező adatok függvényében határoz a monetáris kondíciókról. Ezzel együtt is szinte konszenzus van az elemzők körében, hogy legközelebb szeptemberben kerülhet sor kamatcsökkentésre, amit aztán negyedévente követhet újabb lazítás. A szeptemberi ülésig további kéthavi inflációs, valamint bér- és profitadatok is rendelkezésre állnak majd a jegybanknál, illetve akkor publikálják az új előrejelzést is – és ezen tényezők együttesen támogatják a jegybanki kommunikációt.
Kiemelendő ugyanakkor még egy dolog: szeptemberben az EKB döntése után
a Fed is megkezdheti a kamatcsökkentéseket, amennyiben az infláció tovább lassul és tovább hűl a munkaerőpiac is az USA-ban. Ez pedig újabb mozgásteret nyithat az EKB számára is a kamatmérséklések terén.
Habár az euró az elmúlt hetekben le tudta dolgozni a dollárral szemben az EP-választások nyomán összeszedett értékvesztését, az USA és az eurózóna monetáris politikájának tartós szétválása érdemben gyengítené az euró árfolyamát, és ez veszélyeztetné az inflációs cél elérését, valamint az inflációs várakozások horgonyzását.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Sebestyén Géza szerint ha így lesz, akkor a további kamatemelések egy idő után egyre inkább erősíthetik az eurót, és relatív értelemben gyengíthetik majd a forintot.
Az elemzők szerint fontos üzenetet küldött Szaúd-Arábiából a jegybank elnöke.
Megtartotta az év első ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A Varga Mihály jegybankelnök vezette grémium ezúttal sem változtatott az irányadó rátán.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
Az Európai Központi Bank elutasította a hitel biztosítását, és az EU-tagállamok sem vállalják a kockázatot, ami Von der Leyen és Zelenszkij terveit is keresztülhúzza.
Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagja figyelmeztetett: a klímaváltozás egy olyan gazdasági pofon lehet, hogy az eurózóna GDP-jének az 5 százalékát is elvihetik a következő években az áradások, az aszályok és a hőhullámok, ami ea 2008-as válsághoz hasonló szintű csapás lenne.
A Második Reformkor (2RK) elnöke három fő kérdést fogalmazott meg a miniszterelnök felé, sőt, népszavazást is javasolt.
A déli-balatoni vonalon egy nagyméretű fa dőlt a felsővezetékre.
