A jegybanki alapkamat továbbra is 4,25 százalék marad az eurózónában, miután a július 18-i ülésen a várakozásoknak megfelelően nem változtattak a kamatkondíciókon. A kamatfolyosó sem módosult, a betéti és hitelkamat, rendre 3,7,5, illetve 4,5 százalék.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Habár az EKB júniusban megkezdte kamatcsökkentési ciklusát, összességében óvatos hangnemet ütött meg, és hangsúlyozta az inflációs kockázatokat, amelyek a bérdinamikából következnek. Ehhez képest változást annak a kiemelése jelent, hogy a profitráták csökkenése enyhítette a béremelkedés okozta inflációs nyomást. Azonban ezzel együtt is a jegybanki közlemény fő üzenete, hogy a belső árnyomás változatlanul jelentős, elsősorban a szolgáltatásinfláció miatt, és ennek köszönhetően
a fő inflációs mutató a jövő évben is a cél felett alakulhat. Emiatt pedig szükség van a szigorú monetáris kondíciók fenntartására.
A közleményben továbbra is kiemelten szerepel az adatvezérelt döntéshozatal, vagyis hogy az EKB hónapról hónapra a beérkező adatok függvényében határoz a monetáris kondíciókról. Ezzel együtt is szinte konszenzus van az elemzők körében, hogy legközelebb szeptemberben kerülhet sor kamatcsökkentésre, amit aztán negyedévente követhet újabb lazítás. A szeptemberi ülésig további kéthavi inflációs, valamint bér- és profitadatok is rendelkezésre állnak majd a jegybanknál, illetve akkor publikálják az új előrejelzést is – és ezen tényezők együttesen támogatják a jegybanki kommunikációt.
Kiemelendő ugyanakkor még egy dolog: szeptemberben az EKB döntése után
a Fed is megkezdheti a kamatcsökkentéseket, amennyiben az infláció tovább lassul és tovább hűl a munkaerőpiac is az USA-ban. Ez pedig újabb mozgásteret nyithat az EKB számára is a kamatmérséklések terén.
Habár az euró az elmúlt hetekben le tudta dolgozni a dollárral szemben az EP-választások nyomán összeszedett értékvesztését, az USA és az eurózóna monetáris politikájának tartós szétválása érdemben gyengítené az euró árfolyamát, és ez veszélyeztetné az inflációs cél elérését, valamint az inflációs várakozások horgonyzását.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Szeptemberben Christine Lagarde elnök még igyekezett hűteni az ülésről ülésre történő kamatvágásokkal kapcsolatos várakozásokat, viszont a vártnál gyengébb gazdasági teljesítményre reagálniuk kellett, és ez tovább erodálja az EKB hitelességét.
Az európai gazdaság lejtmenete többféle magyarázattal is indokolható, a Financial Times is beszámolt egyről. Úgy vélik, mivel jóval rosszabb az euróövezeti háztartások hangulata, mint az amerikai társaiké, ezért a hiányzó fogyasztás negatívan hat az EU gazdasági teljesítményére. Az amerikai fogyasztók lendületes költései ösztönzik a növekedést, annyira, hogy az USA gazdasága az idén 2,6 százalékkal is bővülhet.
Az ügy úgy folytatódhatott a legendás olasz politikus 2023-ban bekövetkezett halála után is, hogy örökösei és családtagjai tovább vitték.
Mario Draghi egy éven keresztül készült terve egyetlen nap alatt összeomlott.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa érintetlenül hagyta az alapkamatot keddi ülésén, így az változatlanul 6,75 százalék. A jegybank döntését a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője értékelte.
Az Európai Bizottság elnöke impozáns célokat tűzött ki maga elé az uniós befektetésekkel kapcsolatban. Aztán beleszaladt az Európai Központ Bank betonfalába.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
