A jegybanki alapkamat továbbra is 4,25 százalék marad az eurózónában, miután a július 18-i ülésen a várakozásoknak megfelelően nem változtattak a kamatkondíciókon. A kamatfolyosó sem módosult, a betéti és hitelkamat, rendre 3,7,5, illetve 4,5 százalék.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Habár az EKB júniusban megkezdte kamatcsökkentési ciklusát, összességében óvatos hangnemet ütött meg, és hangsúlyozta az inflációs kockázatokat, amelyek a bérdinamikából következnek. Ehhez képest változást annak a kiemelése jelent, hogy a profitráták csökkenése enyhítette a béremelkedés okozta inflációs nyomást. Azonban ezzel együtt is a jegybanki közlemény fő üzenete, hogy a belső árnyomás változatlanul jelentős, elsősorban a szolgáltatásinfláció miatt, és ennek köszönhetően
a fő inflációs mutató a jövő évben is a cél felett alakulhat. Emiatt pedig szükség van a szigorú monetáris kondíciók fenntartására.
A közleményben továbbra is kiemelten szerepel az adatvezérelt döntéshozatal, vagyis hogy az EKB hónapról hónapra a beérkező adatok függvényében határoz a monetáris kondíciókról. Ezzel együtt is szinte konszenzus van az elemzők körében, hogy legközelebb szeptemberben kerülhet sor kamatcsökkentésre, amit aztán negyedévente követhet újabb lazítás. A szeptemberi ülésig további kéthavi inflációs, valamint bér- és profitadatok is rendelkezésre állnak majd a jegybanknál, illetve akkor publikálják az új előrejelzést is – és ezen tényezők együttesen támogatják a jegybanki kommunikációt.
Kiemelendő ugyanakkor még egy dolog: szeptemberben az EKB döntése után
a Fed is megkezdheti a kamatcsökkentéseket, amennyiben az infláció tovább lassul és tovább hűl a munkaerőpiac is az USA-ban. Ez pedig újabb mozgásteret nyithat az EKB számára is a kamatmérséklések terén.
Habár az euró az elmúlt hetekben le tudta dolgozni a dollárral szemben az EP-választások nyomán összeszedett értékvesztését, az USA és az eurózóna monetáris politikájának tartós szétválása érdemben gyengítené az euró árfolyamát, és ez veszélyeztetné az inflációs cél elérését, valamint az inflációs várakozások horgonyzását.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagja figyelmeztetett: a klímaváltozás egy olyan gazdasági pofon lehet, hogy az eurózóna GDP-jének az 5 százalékát is elvihetik a következő években az áradások, az aszályok és a hőhullámok, ami ea 2008-as válsághoz hasonló szintű csapás lenne.
Óvatosnak kell lennünk a migráció vélt gazdasági haszna és Lagarde optimista kijelentései kapcsán, és továbbra is érdemes alaposan meggondolni, kiket és milyen célból engedünk be az uniós határokon.
Az Európai Unió vezetői már el is kezdtek kételkedni a varsói jogállamiságban.
Brüsszel buborékba zárta magát, a pragmatikus gondolkodást száműzte, Európa pedig egy ideológiai alapú politika csapdájában találta magát, ahol az Európai Bizottság egyszemélyes parancsnoksága diktál.
Mélypontra romlott az egész eurozóna, úgy, ahogy van.
Az ország történelmi válságba sodródott, miután Michel Barnier kisebbségi kormánya megbukott egy bizalmatlansági szavazáson.
A Ferencváros veretlen az alapszakaszban.
Deák Dániel szerint a vége mindig ugyanaz: az aktuális messiással együtt elbuknak.
