Londoni pénzügyi elemzők szerint a legújabb hangulati mérőszámok arra vallanak, hogy erőteljes és tartós növekedés kezdődhet a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban az idei harmadik negyedévtől. Úgy látják, a magyar gazdaság kilábalása várhatóan előbb indul, mint a többi közép-európai EU-gazdaságé, mivel a magyarországi oltási program is előbbre tart, mint a térség többi országában és a korlátozások feloldása is megkezdődött már.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics csütörtökön ismertetett tanulmányában közölte: az általa Közép- és Kelet-Európára kidolgozott, GDP-súlyozással számolt gazdasági hangulatindex (ESI) soha nem emelkedett egyetlen hónap alatt olyan mértékben, mint áprilisban.
A ház Magyarországra, Csehországra, Szlovákiára, Lengyelországra, Horvátországra, Romániára, Bulgáriára és a balti köztársaságokra kiszámított, az Európai Bizottság havi adataiból levezetett ESI-indexe a márciusban kalkulált 89,7-ről ebben a hónapban 100,5-re nőtt.
A cég hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez még mindig elmarad a tavaly februárban a koronavírus-járvány elhatalmasodása előtti utolsó teljes hónapban mért szinttől, amely 102,1 volt.
Ezzel együtt is azonban a Capital Economics ESI-indexe a vizsgált országok mindegyikében idei csúcsán jár, és az egyes szektorok szintjére lebontva is széleskörű emelkedést mutat.
A ház londoni elemzői szerint a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok feldolgozószektorának ESI-jelzőszáma több mint két éve nem mért csúcsra emelkedett, és a gyáripari szektor szereplőinek bizalmi indexét a jelek szerint eddig az sem törte meg, hogy a globálissá szélesedett félvezetőhiány fennakadásokat okoz a térség járműgyártásában.
Jóllehet a koronavírus-járvány megfékezését célzó intézkedések szigora április jelentős részében még nem enyhült, a régió szolgáltatási és kiskereskedelmi ágazatainak hangulati indexe azonban az összes vizsgált országban már erőteljes emelkedésnek indult, áll a Capital Economics csütörtöki tanulmányában.
A ház londoni elemzői közölték: várakozásuk az, hogy a térség gazdaságainak hangulati indexe tovább erősödik, különösen a szolgáltatási szektorban.
Az elmúlt egy hónapban ugyanis folyamatosan csökken a naponta újonnan kiszűrt koronavírus-fertőződések száma, az oltási programok egyre lendületesebben haladnak ezekben az országokban, és a helyi hatóságok most már hozzákezdtek a korlátozások enyhítéséhez, áll a Capital Economics elemzésében.
A ház londoni elemzői szerint lehetséges, hogy a térség gazdaságainak fellendülése a mostani negyedévben még nehézkes ütemben gyorsul, mivel a járvány hatásai még érződnek, de a legnagyobb gazdasági károkat okozó korlátozásokat valószínűsíthetően a következő néhány hónapban feloldják, és ez megteremti a lehetőséget arra, hogy a harmadik negyedévtől erőteljes, tartós kilábalás kezdődjön a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban, áll a Capital Economics csütörtökön Londonban bemutatott friss tanulmányában.
A ház jelenleg érvényes új előrejelzése szerint a magyar gazdaság kilábalása várhatóan előbb indul, mint a többi közép-európai EU-gazdaságé, mivel a magyarországi oltási program is előbbre tart, mint a térség többi országában és a korlátozások feloldása is megkezdődött már.
Az elemzőműhely számításai szerint ugyanakkor a magyar hazai össztermék értéke 2022 végén még így is 2 százalékkal elmarad a koronavírus-járvány előtti szintektől.
A cég most első ízben 2023-ra is adott prognózist: várakozása szerint abban az évben 4,5 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság teljesítménye.
Ezek az előrejelzések valamivel derűlátóbbak a szélesebb londoni elemzői konszenzusnál.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban bemutatott legutóbbi országelemzésében azt valószínűsítette, hogy a magyar hazai össztermék az idén 3,2 százalékkal, jövőre 5,6 százalékkal növekszik reálértéken.
Egy másik globális hitelminősítő, a Moody's Investors Service a magyar gazdaságról összeállított idei éves országjelentésében 2021-re 3 százalékos, 2022-re 5,1 százalékos növekedést jósolt.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
