Miért készítettek kutatást éppen a Föld napjára?
Minden évben április 22-én van a Föld napja, amit Magyarországon 1990 óta tartunk. Az ötletet 1969-ben az UNESCO konferenciáján vetették fel, első ízben pedig 1970. március 21-én rendezték meg. A bolygó megbecsülését célzó világnap végül áprilisban, a megújuló természet havában találta meg végső helyét a naptárban, amelyhez ma már számos esemény kapcsolódik. Ezek közé tartozik például, hogy civil szervezetek, helyi önkormányzatok, iskolák és óvodák fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, a közösségek megtisztítják a környezetüket.
Nekünk magyaroknak nemzeti büszkeségünk, hogy hazánkban már óvodás kortól kiemelt feladat a környezettudatosságra nevelés,
kiemelt feladat a környezettudatosságra nevelés,a Föld megóvását pedig Áder János köztársasági elnök legfőbb közjogi méltóságként is képviseli. Ezek azok az előzmények, amelyek önmagukban is elegendőek lennének, hogy a téma kapcsán kutatást végezzünk, azonban a jövő izgalmas lehetőségeket tartogat számunkra. Ezért készítettünk felmérést arról, hogy mit gondolnak a magyarok a 2030-as klímacélról, versenyképességről, fenntarthatóságról.
Milyen helyet foglal el hazánk a nemzetközi trendekben, a klímavédelem terén?
Magyarországot az öko-pragmatizmus jellemzi, szemben a nyugaton tapasztalt zöld divatirányzattal, amelynek szélsőséges képviselői odáig merészkednek, hogy
a csecsemők ökológiai lábnyomát méricskélik és olyan abszurd következtetésre jutnak, hogy a világ jobb hely lenne az ember nélkül.
Mi itt a Kárpát-medencében erre mondjuk azt, hogy jó dolgukban nem tudják, mit kezdjenek magukkal. A magyarok gyakorlatias hozzáállása viszont egy olyan tulajdonság, amit nem érdemes figyelmen kívül hagynia annak sem, aki szerint a márkázott csomagolásba bújtatott zöldpolitikát importálni lehet hazánkba. Nálunk ugyanis nem igazán értelmezhető az, amit Európa egyes országaiban csinálnak, ezért sem kérünk belőle.
A jót persze át lehet venni másoktól, de gondoljunk csak a Greta-jelenségre: az nem egy sajnálatos kivétel, hanem a nyugati életvitel árnyoldalának a terméke.
Telis-tele hitelességi és egyéb kérdésekkel. Színjáték. A magyar embert viszont nem lehet elkábítani ilyen mesterkélt performanszokkal. Mi a saját utunkat járjuk, ami egyrészt időtállóbb, másrészt célravezetőbb és olyan, mint amit védünk vele: természetes.