„Magyarországon nem influenszereken múlik a környezettudatosság” – kutatásvezető a Makronómnak

2021. április 22. 08:50

A Föld napja alkalmából készített kutatást a Nueco a magyarok környezettudatosságáról. Ennek kapcsán kérdeztük a szervezet vezetőjét.

2021. április 22. 08:50
null
Rádi Balázs

Miért készítettek kutatást éppen a Föld napjára?

Minden évben április 22-én van a Föld napja, amit Magyarországon 1990 óta tartunk. Az ötletet 1969-ben az UNESCO konferenciáján vetették fel, első ízben pedig 1970. március 21-én rendezték meg. A bolygó megbecsülését célzó világnap végül áprilisban, a megújuló természet havában találta meg végső helyét a naptárban, amelyhez ma már számos esemény kapcsolódik. Ezek közé tartozik például, hogy civil szervezetek, helyi önkormányzatok, iskolák és óvodák fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, a közösségek megtisztítják a környezetüket.

a Föld megóvását pedig Áder János köztársasági elnök legfőbb közjogi méltóságként is képviseli. Ezek azok az előzmények, amelyek önmagukban is elegendőek lennének, hogy a téma kapcsán kutatást végezzünk, azonban a jövő izgalmas lehetőségeket tartogat számunkra. Ezért készítettünk felmérést arról, hogy mit gondolnak a magyarok a 2030-as klímacélról, versenyképességről, fenntarthatóságról.

Milyen helyet foglal el hazánk a nemzetközi trendekben, a klímavédelem terén?

Magyarországot az öko-pragmatizmus jellemzi, szemben a nyugaton tapasztalt zöld divatirányzattal, amelynek szélsőséges képviselői odáig merészkednek, hogy

a csecsemők ökológiai lábnyomát méricskélik és olyan abszurd következtetésre jutnak, hogy a világ jobb hely lenne az ember nélkül.

Mi itt a Kárpát-medencében erre mondjuk azt, hogy jó dolgukban nem tudják, mit kezdjenek magukkal. A magyarok gyakorlatias hozzáállása viszont egy olyan tulajdonság, amit nem érdemes figyelmen kívül hagynia annak sem, aki szerint a márkázott csomagolásba bújtatott zöldpolitikát importálni lehet hazánkba. Nálunk ugyanis nem igazán értelmezhető az, amit Európa egyes országaiban csinálnak, ezért sem kérünk belőle.

A jót persze át lehet venni másoktól, de gondoljunk csak a Greta-jelenségre: az nem egy sajnálatos kivétel, hanem a nyugati életvitel árnyoldalának a terméke.

Telis-tele hitelességi és egyéb kérdésekkel. Színjáték. A magyar embert viszont nem lehet elkábítani ilyen mesterkélt performanszokkal. Mi a saját utunkat járjuk, ami egyrészt időtállóbb, másrészt célravezetőbb és olyan, mint amit védünk vele: természetes.

A Greta-jelenség alatt mit kell érteni?

2019 nyarán, amikor Európa-szerte egyre hangsúlyosabbá vált a téma, akkor arról beszéltem, hogy nálunk a teremtett világ megóvásának kérdéseire nem adhatnak valódi választ a zöld világmegváltók, jóval nagyobb teret kellene engedni a hagyományos értékeknek, a józan, életszerű megoldásoknak. Ennek okát azóta is abban látom, hogy a magyar családok természetesen környezettudatosak és ezért lehetett az, hogy

Magyarország akkor harmadannyira sem terhelte a környezetet, mint Európa egyes országai tették.

Nem idolt kell gyártani, és ezzel kielégíteni az elit és a tömegek igényét a látszatra, hanem önazonosan kell jobbnak lenni annál, mint amilyenek tegnap voltunk. Ez persze sok munkát igényel, de megszoktuk. Ehelyett a felépített zöld világmegváltó karakter olyan mint a popsztár, akit mindenki ismer, de senki nem bízná rá az életét.

Így szervezd a tüntetésed Gréta módra

Greta Thunberg egy ballépésével került be újabban a nemzetközi hírekbe: a most 18 éves klímaaktivista véletlenül megosztott egy dokumentumot, ami arról szól részletesen, hogyan kell felépíteni és végigvinni egy nemzetközi és online kampányt. Jelen esetben a mezőgazdasági reformok ellen tüntető indiai parasztok mellett, nyomást helyezve az indiai kormányra a politikája megváltoztatása érdekében.

Thunberg ugyan gyorsan letörölte a véletlenül megosztott dokumentumot – majd egy visszafogottabb szövegű, kevésbé részletes és informatív akciótervet töltött fel helyette, ami most is elérhető –, de addigra híre ment az akciónak, számoltunk be róla. Eljutott a hír Indiába is, ahol a felháborodott kormányzat vizsgálatot indított az ügyben.

A Thunberg által megosztott akcióterv a Canadian Poetic Justice Foundation (PJF) nevű alapítványtól származik, amely magát olyan aktivisták körének nevezi, akik „rendszerszintű igazságtalanságok és előítéletek” elleni „provokáló, megkérdőjelező és diszruptív eseményeket” szerveznek. A helyzetet árnyalja és összeesküvés-elméleteknek ad táptalajt, hogy az egyik híres tiltakozó énekes, Rihanna 2,5 millió dollárt kapott az indiai gazdák mellett kardoskodó tweetjéért.

Greta Thunberg egy ballépésével került be újabban a nemzetközi hírekbe: a most 18 éves klímaaktivista véletlenül megosztott egy , ami arról szól részletesen, hogyan kell felépíteni és végigvinni egy nemzetközi és online kampányt. Jelen esetben a mezőgazdasági reformok ellen tüntető mellett, nyomást helyezve az indiai kormányra a politikája megváltoztatása érdekében. Thunberg ugyan gyorsan letörölte a véletlenül megosztott dokumentumot – majd egy visszafogottabb szövegű, kevésbé részletes és informatív akciótervet töltött fel helyette, ami most is elérhető –, de addigra híre ment az akciónak, számoltunk be róla. Eljutott a hír Indiába is, ahol a felháborodott kormányzat vizsgálatot indított az ügyben. A Thunberg által megosztott akcióterv a Canadian Poetic Justice Foundation (PJF) nevű alapítványtól származik, amely magát olyan aktivisták körének nevezi, akik „rendszerszintű igazságtalanságok és előítéletek” elleni „provokáló, megkérdőjelező és diszruptív eseményeket” szerveznek. A helyzetet árnyalja és összeesküvés-elméleteknek ad táptalajt, hogy az egyik híres tiltakozó énekes, Rihanna 2,5 millió dollárt kapott az indiai gazdák mellett kardoskodó tweetjéért.

Az egyszer használatos zöldslágerrel szemben nálunk természetszerető népdalokat hallanak a gyerekek a családokban. Ezek szülőről gyerekre szállnak. Ha valami, akkor ez fenntarthatóság! A teremtett világ megbecsülése ugyanis ezáltal a lelkünkbe van írva, számunkra természetes.

Magyarországon nem influenszereken, vagy háttérből mozgatott bábokon múlik a környezettudatosság.

A szó legnemesebb értelmében Földközeliek vagyunk. A lehetőség pedig benne van a magyarokban, hogy öko-példává váljunk gazdasági szinten is. Ehhez persze továbbra is sok-sok munkára van szükség, de ez eddig sem volt hiábavaló, idővel pedig egyre látványosabban fog megtérülni.

Milyen következtetéseket vont le a kutatásból?

A Föld napja alkalmából végzett kutatásunkból az derül ki, hogy a magyarok többsége fontosnak tartja a környezet védelmét, és azt is, hogy az eredmény kézzelfogható legyen.

Nyugaton ez hiányzik, ott sokan megrekednek a papírszívószálnál, megelégszenek a látszattal, amiből a piac tudatosan üzletet csinál

és durván rájátszik a dologra, mondhatni hülyíteni próbálja a fogyasztókat. Nekünk magyaroknak viszont egyaránt fontos, hogy óvjuk a bolygót, a ráfordított energia megtérüljön, nem elégszünk meg a látszattal, átlátunk a szitán. Ez is az öko-pragmatikus hozzáállásról tanúskodik. Ezért a többség olyan gazdaságstratégiát tart célravezetőnek, amely egyszerre természetbarát és az életszínvonalat is javítja. Ehhez azonban szükség van egy fenntarthatósági és versenyképességi programra, hogy a 2030-as klímacél bővülő gazdaság mellett is elérhető legyen. Matolcsy György jegybankelnök már két évvel ezelőtt, 2019 júniusában arról beszélt, hogy „a természetben is a fenntarthatóságra, a fenntartható modellre kell törekedni, akárcsak a gazdaság, a társadalom területén”, idén márciusban pedig a 10-20 évre előretekintő, nemzeti versenyképességi és fenntarthatósági programot hiányolta és ennek megalkotását sürgette.

Matolcsy: A természetben is a fenntartható modellre kell törekedni, akárcsak a gazdaságban

A természetben is a fenntarthatóságra, a fenntartható modellre kell törekedni, akárcsak a gazdaság, a társadalom területén – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az eseményen elhangzott, hogy a rendszerváltoztatás óta a hazai szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás 15 százalékkal, az üvegházhatású gázok kibocsátása mintegy 35 százalékkal csökkent, Magyarország 2030-ra pedig azt szeretné elérni, hogy jelentősen nőjön az elektromos autók használata az országban, és az 50 ezernél nagyobb lakosú városok új buszokként csak elektromos meghajtású autóbuszokat vegyenek.

A természetben is a fenntarthatóságra, a fenntartható modellre kell törekedni, akárcsak a gazdaság, a társadalom területén – Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az eseményen elhangzott, hogy a rendszerváltoztatás óta a hazai szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás 15 százalékkal, az üvegházhatású gázok kibocsátása mintegy 35 százalékkal csökkent, Magyarország 2030-ra pedig azt szeretné elérni, hogy jelentősen nőjön az elektromos autók használata az országban, és az 50 ezernél nagyobb lakosú városok új buszokként csak elektromos meghajtású autóbuszokat vegyenek.

Hasonlóképpen ennek szükségességéről beszéltem magam is egy interjúban, hogy a 2030-as célok elérése kapcsán először is fel kell mérni, hogy jelenleg milyen a társadalmi támogatottsága egy leendő fenntarthatósági és versenyképességi programnak. A mostanra elkészült kutatás pedig megerősíti azt a véleményt, miszerint egy fejlődő gazdaságnak égető szüksége van versenyképességi és fenntarthatósági programra ahhoz, hogy a várt bővülés mellett is elérhesse a 2030-as klímacélt.

Ez ráadásul beleillik a magyar kormány által képviselt gazdaságpolitikai elképzelésbe, hogy nem megszorításokkal lehet előre haladni, hanem a növekedés tudatos ösztönzésével.

Vagyis az egyre felértékelődő klímacélt a gazdaság és a volumen visszafogásával nem lehet fenntarthatóan elérni, csak a környezeti lábnyom fajlagos csökkentése, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelése lehet hosszú távon is célravezető. A szabad piac logikája miatt is egyedül ez az út az,  ami valóban járható. A magyar ember gyakorlatiassága pedig tovább erősíti ezt a szuverenitási szempontot. Meggyőződésem, hogy duplán kifizetődő, ha tudatos döntéseinkkel, odafigyelve az erőforrások hatékony felhasználására mindennap óvjuk környezetünket. A kutatás fontos megállapítása, hogy csak a természettel egységben teremthetünk igazi értéket. Mi magyarok ehhez egészen közel állunk, jó úton haladunk, de egy jó tervre még szükségünk van, hogy ne tévesszük el az irányt és célt érhessünk.

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!