Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a Horizont Európa nevű kutatási programot és 2021-2027-es időszakra szóló, 95,5 milliárd eurót kitevő költségvetését, amely az innovatív vállalkozások támogatása mellett segíteni fogja a felkészülést a jövőbeli járványokra, az iparnak pedig a klímabarát megújulásban és a digitalizációban, közölte az uniós parlament kedden.
A tervek szerint a program finanszírozást nyújt a globális kihívások, köztük az éghajlatváltozás kezeléséhez, és támogatást biztosít a jelenlegi koronavírus-járványhoz kapcsolódó kutatás és innováció számára.
A Horizont Európa-programból forrás jut a digitális vonatkozású kutatásokra és a digitalizációt segítő tevékenységekre. Emellett támogatja az innovatív kis- és középvállalkozásokat és az európai kutatási infrastruktúrát.
A programot 2021. január 1-je óta ideiglenesen alkalmazzák.
A Horizont Európa-program következő, hétéves időszakra szóló teljes költségvetése 95,5 milliárd euró, melyből 5,4 milliárd eurót az Európai Helyreállítási Eszközből különítettek el. Ezenkívül az EU négymilliárd euró további beruházást biztosít az EU többéves pénzügyi keretéből.
Gyürk András fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő hozzászólásában elmondta, a program elfogadásával előremutató döntés született, melynek eredményességét három tényező, az ambíciók nagysága, az intézményi háttér ereje és a földrajzi egyensúly elve mentén érdemes megítélni. Véleménye szerint a kutatási ismeretek és innovációs készségek az Európai Unió legfőbb erőforrásai a koronavírus-járvány okozta válság utáni időkre.
„Ez az ambíciószint szükséges ahhoz, hogy a tudomány megfelelő módon tudja segíteni gazdaságaink és mindennapi életünk létfontosságú fejlődését, valamint a váratlan válságok kezelését” – fogalmazott.
A képviselő előremutatónak nevezte, hogy a programban hangsúlyosan megjelenik a források elosztása kapcsán a földrajzi egyensúly elve.
„Korunk nagy kihívásaival egy egységes Európai Unió tud szembenézni, amihez minden tagállami tudományos képesség támogatására szükség van. Ezért nagy eredmény, hogy a Magyarország számára fontos kutatás-fejlesztési és innovációs alprogramok mindegyikénél sikerült többletforrásokat szerezni. Ez a megállapodás a magyar tudományos közösség győzelme is a fukar tagállamokkal szemben” – tette hozzá Gyürk András.
Tóth Edina fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljutatott közleményében azt hangsúlyozta, hogy források csak jól működő, rugalmas intézmények révén hasznosulhatnak. Erre jó példa a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT). Az intézettel kapcsolatban a képviselő kijelentette: elő kell segíteni és meg kell erősíteni az európai innovációs társulások közötti együttműködést, illetve biztosítani kell a széleskörű földrajzi lefedettséget a regionális egyenlőtlenségek áthidalása és az innovációs szakadék megelőzése érdekében.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Háború, Ukrajna, migráció, adóemelés.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója elemezte lapunknak az Európai Néppárt elnökének kijelentéseit a párt zágrábi zártkörű megbeszélése után.
A beruházás kulcsszereplővé teszi a régióban.
Csak legyint az Európai Bíróság lehetséges döntésére.
Tisztában vannak a következményekkel.
A Republikon Intézet korábbi kutatója jelentős EU-támogatást kapott, hogy tanulmányozza az „autokráciát”.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
