A Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 22-23-i brüsszeli ülésén az uniós mezőgazdasági miniszterek intenzív egyeztetéseket folytattak a Közös Agrárpolitika reformjáról – közölte az Agrárminisztérium az MTI-vel kedden.
„A 2023-tól induló új Közös Agrárpolitika előkészítése sorsdöntő szakaszához érkezett. A magyar kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy stabil kereteket biztosítson a magyar agrárium és a magyar gazdák számára” – hangsúlyozta Nagy István agrárminszter a közlemény szerint.
Emlékeztetett: az Európai Bizottság 2018 júniusában tett javaslatot az új uniós Közös Agrárpolitika jogi kereteire. A tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament két és fél év tárgyalásai után, 2020 októberében fogadták el kapcsolódó álláspontjaikat. Ez alapján kezdődtek meg a háromoldalú egyeztetések az uniós intézmények között.
Magyarország alapvetően három elvárást támasztott az új Közös Agrárpolitikával szemben:
– mondta a miniszter.
Az első cél teljesült, hiszen a tavalyi év végén elfogadott hétéves uniós költségvetési megállapodás megfelelő nagyságú forrásokat biztosít a mezőgazdasági ágazat számára – tette hozzá.
„Úgy gondolom, hogy az uniós agrárpolitikát ért politikai támadások ellenére, 2027-ig adottak a pénzügyi keretek. Most minden erőfeszítésünket arra összpontosítjuk, hogy olyan szakpolitikai eszközök álljanak rendelkezésre, amelyek úgy biztosítják a magyar gazdák versenyképességét, hogy közben teremtett világunk értékeinek megőrzéséhez is hozzá tudnak járulni” – fogalmazott a miniszter.
Legalább ilyen fontos, hogy a gyakorlatban végrehajtható,egyszerű szabályok mellett dolgozhassuk ki a magyar KAP stratégiai tervet. A tervezés során alapvető, hogy tagállami sajátosságaink alapján határozhassuk meg a 2023. január 1-jétől induló új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó prioritásainkat – fejtette ki Nagy István.
A tanács elnöki tisztségét betöltő Portugália kifejezett célja, hogy május végére elérje a politikai megállapodást az Európai Parlamenttel a KAP reform mindhárom alaprendeletéről – jegyezte meg.
„A magyar kormány messzemenőkig támogatja a portugál elnökség törekvéseit, hiszen épp itt az ideje, hogy pontot tegyünk a lassan három éve húzódó tárgyalások végére. A tárgyalások véghajrájában is határozottan kiállunk a gazdálkodók számára biztos megélhetést jelentő, fenntartható magyar mezőgazdaság védelmében” – fogalmazott az agrártárca vezetője.
(MTI, címlap: MTI/Varga György)
Az EP-képviselő szerint hasonló a folyamat, mint a betelepítési kvóta vitájánál: „Letagadták, sunnyogtak vele, aztán egyszer csak átnyomták többségi szavazással.”
Az Európai Unió már nem tudja felvenni a versenyt a globális nagyágyúkkal, vagyis az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az agrárügyi tárca szóvivője kijelentette, „jelenleg semmilyen hivatalos tárgyalás nem folyik velük”.
A Német Gazdaszövetség óva inti a döntéshozókat attól, hogy az uniós közös agrárpolitikát (KAP) a jelenlegi rendszerében, de Ukrajna csatlakozásával próbálják értelmezni, az ugyanis a családi vállalkozások megszűnését fogja eredményezni Európában.
Magyarország nemzeti hatáskörben védekezik a brüsszeli döntéssel szemben.
Nagy rendőrségi művelet indult kedden este Bécs Leopoldstadt nevű kerületében.
Két uniós ország jelenti a legnagyobb akadályt a terv véghezvitelében.
