Az egyetemisták is komolyan megszenvedik a válságot: egyesek már az utcán állnak sorban az ételcsomagokért Franciaországban
2021. március 01. 18:27
A koronavírus-járvány okozta globális válsághelyzetet az egyetemisták is keményen megsínylik. Sokan közülük mentális betegségekben szenvednek, a gazdasági kilátástalanság pedig többüket a nincstelenség küszöbére sodorta – derül ki a Le Monde videóriportjából.
2021. március 01. 18:27
p
38
6
75
Mentés
A francia Le Monde hírportál vasárnap tett közzé egy videóriportot arról, hogy hogyan érinti a koronavírus válság a lassan egy éve online tanulásba kényszerített egyetemistákat. Az elemzés lesújtó képet ad a francia helyzetről: sokan újonnan kialakult mentális betegségekkel küzdenek, mely a tanulmányi eredményeikre is hatással lehet. Emellett sokaknak komoly problémát jelent a puszta megélhetés is, hiszen a legtöbb bevételi forrásuk megszűnt, így pedig néha már önmaguk ellátása is nehézségekbe ütközik.
Szorongó diákok ülnek reggeltől estig a képernyők előtt
A Le Monde adatai szerint a diákok több, mint egynegyede szenvedett erős szorongástól a 2020 tavaszi időszakban – ez közel háromszorosa az egészségügyi válsághelyzet előtti adatoknak. Emellett megnőtt azok száma is, akik stresszesnek mondják magukat, s nem mellesleg
az öngyilkosság gondolata is 10-ből 1 francia egyetemistát foglalkoztatott a tavaszi lezárás alatt.
Felütötte a fejét a diákéhezés
A mentális egészség romlása azonban csupán egy a járvány okozta számos negatív hatás közül. A francia lap ugyanis arról számolt be, hogy számos egyetemista számára az elhúzódó lezárások egyenesen a megélhetésük teljes felborulásához vezettek, s így 2021-re már többeknek is külünböző segélyszervezetekhez kell fordulniuk, hogy el tudják látni magukat élelemmel.
Egy ilyen szervezet például a párizsi Co'p1 (kiejtve franciául barát, haver), ami heti kétszer ad ingyenes élelmiszercsomagokat a rászoruló egyetemistáknak. Elmondásuk szerint az utóbbi időben igazi robbanás volt a hozzájuk fordulók számában: míg régebben napokba is beletelt, hogy mind az 500 csomagra felregisztráljanak, addig ma már alig néhány óra alatt elkapkodják őket.
Így állnak sorba az ételcsomagokért a francia egyetemisták Párizsban.
Az egyetemisták éhezése – tavasszal a 10 százalékuk számolt be arról, hogy a korábbinál csak kevesebb élelem jut az asztalára – pedig már a francia kormány fülét is megütötte. Éppen ezért január végén
Emmanuel Macron francia elnök azt ígérte a rászoruló diákoknak, hogy az állam mindenki számára napi kétszeri étkezést biztosít majd az egyetemi menzákon egy jelképes, egyeurós áron.
Habár ez a probléma tüneti kezelésére megfelelő intézkedés lehet, azonban a dolog hátterében egy talán ennél is nagyobb válság áll, mivel a Le Monde elemzése alapján Franciaországban a diákmunkások 36 százaléka vált munkanélkülivé a járvány hatására.
Vajon mennyit ér az online diploma?
Ahogy a Le Monde-nak nyilatkozó hallgatók is kifejtették, sokaknak aggályaik vannak azt illetően, hogy vajon valóban a jelenléti oktatással egyenértékű-e az online egyetemi képzés. Sőt, többekben az is felmerült, hogy a munkáltatók a későbbiekben esetleg azt feltételezhetik majd, hogy az online oktatás során rosszabb minőségű tudást tudtak csak megszerezni a hallgatók, ez pedig a diplomák munkaerőpiaci értékére is kihatással lehet.
A francia diákok pedig nincsenek egyedül ezzel az érzéssel. Ahogy arra a Chegg.org kérdőívének elemzése is rávilágított, „hallgatók több mint fele érzi úgy, hogy a lezárások és a távoktatás negatívan hatottak a mentális egészségükre”. Emellett pedig sokan kritizálták már az online oktatás minőségét is, az viszont még mindenképp a jövő zenéje marad, hogy a munkaerőpiac hogyan árazza be az így megszerzett okleveleket.
Ahogy a Le Monde-nak nyilatkozó hallgatók is kifejtették, sokaknak aggályaik vannak azt illetően, hogy vajon valóban a jelenléti oktatással egyenértékű-e az online egyetemi képzés. Sőt, többekben az is felmerült, hogy a munkáltatók a későbbiekben esetleg azt feltételezhetik majd, hogy az online oktatás során rosszabb minőségű tudást tudtak csak megszerezni a hallgatók, ez pedig a diplomák munkaerőpiaci értékére is kihatással lehet.
A francia diákok pedig nincsenek egyedül ezzel az érzéssel. Ahogy arra a Chegg.org kérdőívének is rávilágított, „”. Emellett pedig sokan már az online oktatás minőségét is, az viszont még mindenképp a jövő zenéje marad, hogy a munkaerőpiac hogyan árazza be az így megszerzett okleveleket.
Címlap: Francia diákok állnak sorban a Co'p1 ételadományaiért 2021. január 21-én Párizsban. (Association Co'p1 - Solidarités Étudiantes Facebook)
A Nyugat kulturális és identitásbeli hanyatlásának fő problémája nem annyira a külső agresszorokban, mint inkább a belső árulásokban és lemondásokban rejlik – írja Itxu Díaz.