Klímavészhelyzet: törekvések a károsító emberi tevékenység csökkentésére

A klímavészhelyzet miatt egyre többet olvashatunk és hallhatunk ezekről a törekvésekről, kezdeményezésekről, rendszerekről. Néha bizony már komoly kihívást jelent eligazodni a kifejezések és fogalmak között, ezért bemutatunk néhányat röviden, hogy mit is jelentenek pontosan.

Ipari szimbiózis (Industrial symbiosis)

A szimbiózis kifejezéssel eredetileg a természetben működő olyan kapcsolatokat határozták meg, amelyek mindkét (vagy akár több) fél számára, kölcsönös hasznot jelentenek. Ilyen például, hogy a növényevő emlősök bélrendszerében cellulózbontó baktériumok találhatók, vagy hogy a korallok fotoszintetizáló moszatokkal élnek együtt. Ehhez hasonlóan a különböző vállalatokat összekötő egyfajta közvetítői tevékenység az ipari szimbiózis. 

Az együttműködések célja, hogy azokat az anyagokat, melyek az egyik félnél hulladékként jelentkeznek, a másik oldal számára nyersanyagként juttassa el. Tehát olyan partnerségeket jelent ez a fogalom, ahol az egyik cég feleslege, a másik cég számára értékes alapanyagot jelent. Ezzel csökken a keletkező hulladék, és egyben a kitermelt nyersanyag felhasználás mennyisége is.

Ipari ökológia (Industrial Ecology)

Az ipari szimbiózishoz képest, annak elvén működve, de tovább lép egyet az ipari ökológia. Ugyanis túlnyúlik a vállalati kereteken, a környezeti kontrollt kiterjeszti vállalati csoportokra, és bevonja a folyamatba a termelőket és a fogyasztókat is. Ezáltal kedvezőbb feltételeket teremt a technológiai és termékfejlesztés terén, illetve nagyobb hatékonyságot képes elérni, hiszen szélesebb rétegekre van hatása.

Ökológiai modernizáció (Ecological Modernisation)

Az ökológiai modernizáció hívei szerint a fenntarthatósági kihívásokra a technológiai fejlődés nyújt majd megoldást. Reményeik szerint olyan hatékonyságot tudunk majd elérni a megfelelő technológiák kifejlesztésével, melyek segítségével a fogyasztásunk és a környezeti terhelésünk elválik egymástól. Ez azonban nem foglalja magában a fogyasztás ésszerűsítését, hiszen elsősorban a termelés károsító hatását igyekszik csak kiküszöbölni. Ezért a hulladékképződés problémáját nem képes megoldani, ami pedig szintén égető és jelentős gondot okoz napjainkban.

Zöldgazdaság (Green economy)

A fenntarthatóság elvein alapuló gazdaságszervezési és fejlesztési modell, a zöldgazdaság. Minden ebbe a fogalomkörbe tartozik, ami a gazdaságban törekszik a csökkenő károsanyag kibocsájtásra, az anyag- és energiatakarékos termelésre, a környezetbarát megoldási módok alkalmazására. Természetesen a teljes mértékben megvalósuló zöldülés hosszú folyamat, de bíztató, hogy számos ország, beleértve Magyarországot is, elkötelezett a zöldgazdaság mellett. 

Fenntartható fejlődés (Sustainable Development)

Ennek a meghatározásnak az értelmében a fenntartható fejlődés ahelyett, hogy mit nem szabad tennünk, inkább azt hangsúlyozza, hogy mit kell, és mit lehet tenni a fejlődés érdekében. 

Három oszlopa a környezet, a gazdaság és a társadalom. Ezeket egységként, egy rendszerként kezeli, hiszen mindhárom kölcsönhatásban van egymással. Hátránya, hogy a kifejezés inkább csak egy ideális célt határoz meg, nem társít hozzá konkrét cselekvéseket és ütemterveket. Ezért aztán néha előfordul, hogy a vállalatok és döntéshozók különböző módon értelmezik, és használják a fogalmat startégiáik igazolására. 

Ezt kiküszöbölendő az ENSZ 193 tagállama 2015-ben fogadta el az Agenda 2030 keretrendszert, mely középpontjában a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) dokumentuma áll. Ebben konkrét elképzelések szerepelnek a szegénység felszámolására, az egyenlőtlenségek megszűntetésére és a bolygó környezeti rendszerének megóvására vonatkozóan, melyek minden aláíró nemzetre egyaránt érvényesek. 

Körforgásos gazdaság (Circular Economy)

Az utóbbi években leginkább teret nyerő, az előző törekvések, kezdeményezések nagyrészét integráló modell a körforgásos gazdaság. Célja szintén, hogy az eddigi megszokott termék életutat jelentősen megváltoztassa, és a napjainkban még hulladékot képező felesleget alapanyagként kezelje. A körforgásos gazdaság rendszerében azonban már a tervezés során fontos tényező, hogy hogyan válik az áru a használat után hatékony nyersanyaggá valamilyen termelő folyamatban. Nem pusztán újrahasznosításról van tehát szó, hanem tudatos termelésről, mely aztán tudatos fogyasztással párosul. 

A cikk szerzője: Papp Helga