Az évtizedek óta ismerős környezetvédelem kifejezés, és annak fontossága, mára kissé megtévesztővé vált. Ugyanis, bár valóban napi szinten halnak ki állat- és növény fajok a bolygón, mégis számunkra a legfenyegetőbb veszélyt az jelenti, hogy olyan visszafordíthatatlan károkat okoz maga körül az emberiség, hogy azokkal a saját létezését fenyegeti. Találóbb lenne tehát embervédelemnek nevezni azt a számos törekvést, amely a károsító emberi tevékenységet próbálja kímélőbb, és az ökoszisztémával harmonizáló mederbe terelni.
A klímavészhelyzet miatt egyre többet olvashatunk és hallhatunk ezekről a törekvésekről, kezdeményezésekről, rendszerekről. Néha bizony már komoly kihívást jelent eligazodni a kifejezések és fogalmak között, ezért bemutatunk néhányat röviden, hogy mit is jelentenek pontosan.
Ipari szimbiózis (Industrial symbiosis)
A szimbiózis kifejezéssel eredetileg a természetben működő olyan kapcsolatokat határozták meg, amelyek mindkét (vagy akár több) fél számára, kölcsönös hasznot jelentenek. Ilyen például, hogy a növényevő emlősök bélrendszerében cellulózbontó baktériumok találhatók, vagy hogy a korallok fotoszintetizáló moszatokkal élnek együtt. Ehhez hasonlóan a különböző vállalatokat összekötő egyfajta közvetítői tevékenység az ipari szimbiózis.
Az együttműködések célja, hogy azokat az anyagokat, melyek az egyik félnél hulladékként jelentkeznek, a másik oldal számára nyersanyagként juttassa el. Tehát olyan partnerségeket jelent ez a fogalom, ahol az egyik cég feleslege, a másik cég számára értékes alapanyagot jelent. Ezzel csökken a keletkező hulladék, és egyben a kitermelt nyersanyag felhasználás mennyisége is.
Ipari ökológia (Industrial Ecology)
Az ipari szimbiózishoz képest, annak elvén működve, de tovább lép egyet az ipari ökológia. Ugyanis túlnyúlik a vállalati kereteken, a környezeti kontrollt kiterjeszti vállalati csoportokra, és bevonja a folyamatba a termelőket és a fogyasztókat is. Ezáltal kedvezőbb feltételeket teremt a technológiai és termékfejlesztés terén, illetve nagyobb hatékonyságot képes elérni, hiszen szélesebb rétegekre van hatása.
Ökológiai modernizáció (Ecological Modernisation)
Az ökológiai modernizáció hívei szerint a fenntarthatósági kihívásokra a technológiai fejlődés nyújt majd megoldást. Reményeik szerint olyan hatékonyságot tudunk majd elérni a megfelelő technológiák kifejlesztésével, melyek segítségével a fogyasztásunk és a környezeti terhelésünk elválik egymástól. Ez azonban nem foglalja magában a fogyasztás ésszerűsítését, hiszen elsősorban a termelés károsító hatását igyekszik csak kiküszöbölni. Ezért a hulladékképződés problémáját nem képes megoldani, ami pedig szintén égető és jelentős gondot okoz napjainkban.
Zöldgazdaság (Green economy)
A fenntarthatóság elvein alapuló gazdaságszervezési és fejlesztési modell, a zöldgazdaság. Minden ebbe a fogalomkörbe tartozik, ami a gazdaságban törekszik a csökkenő károsanyag kibocsájtásra, az anyag- és energiatakarékos termelésre, a környezetbarát megoldási módok alkalmazására. Természetesen a teljes mértékben megvalósuló zöldülés hosszú folyamat, de bíztató, hogy számos ország, beleértve Magyarországot is, elkötelezett a zöldgazdaság mellett.
Fenntartható fejlődés (Sustainable Development)
Ennek a meghatározásnak az értelmében a fenntartható fejlődés ahelyett, hogy mit nem szabad tennünk, inkább azt hangsúlyozza, hogy mit kell, és mit lehet tenni a fejlődés érdekében.
Három oszlopa a környezet, a gazdaság és a társadalom. Ezeket egységként, egy rendszerként kezeli, hiszen mindhárom kölcsönhatásban van egymással. Hátránya, hogy a kifejezés inkább csak egy ideális célt határoz meg, nem társít hozzá konkrét cselekvéseket és ütemterveket. Ezért aztán néha előfordul, hogy a vállalatok és döntéshozók különböző módon értelmezik, és használják a fogalmat startégiáik igazolására.
Ezt kiküszöbölendő az ENSZ 193 tagállama 2015-ben fogadta el az Agenda 2030 keretrendszert, mely középpontjában a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) dokumentuma áll. Ebben konkrét elképzelések szerepelnek a szegénység felszámolására, az egyenlőtlenségek megszűntetésére és a bolygó környezeti rendszerének megóvására vonatkozóan, melyek minden aláíró nemzetre egyaránt érvényesek.
Körforgásos gazdaság (Circular Economy)
Az utóbbi években leginkább teret nyerő, az előző törekvések, kezdeményezések nagyrészét integráló modell a körforgásos gazdaság. Célja szintén, hogy az eddigi megszokott termék életutat jelentősen megváltoztassa, és a napjainkban még hulladékot képező felesleget alapanyagként kezelje. A körforgásos gazdaság rendszerében azonban már a tervezés során fontos tényező, hogy hogyan válik az áru a használat után hatékony nyersanyaggá valamilyen termelő folyamatban. Nem pusztán újrahasznosításról van tehát szó, hanem tudatos termelésről, mely aztán tudatos fogyasztással párosul.
A cikk szerzője: Papp Helga
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A Ferrero Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban már meg is kezdte az új termék értékesítést.
A University College London (UCL) felmérése szerint a diákok mindössze 31 százaléka lát karrierlehetőséget a klímaváltozás és a fenntarthatóság tanulmányozásában, valamint csupán 17 százalékuk érdeklődik egy ilyen pálya iránt. Ugyanakkor a kutatás azt is kimutatta, hogy a 11–14 éves lányok 44 százaléka rendszeresen aggódik a klímaváltozás miatt, míg a fiúk körében viszont ez az arány csupán 27 százalék.
Idehaza több vállalkozás önállóan is azon gondolkodik, miként lehet a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, aminek egyértelmű alapja a magyar innovációs készség.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Még egy éjszaka, és véget ér az utóbbi idők legfontosabb választása Amerikában. De mi vár rájuk és a nagyvilágra holnaptól?
A magyar labdarúgó-válogatottra két rangadó vár a Nemzetek Ligájában, a szövetségi kapitány bennük bízik!
