Februárban az albérletárak országosan 1,1 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, így fél év után először emelkedtek, az egy évvel korábbi bérleti díjakkal összehasonlítva ugyanakkor több mint 10 százalékos volt a csökkenés – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com csütörtökön közzétett lakbérindexéből.
Budapesten 0,8 százalékkal nőttek az árak egy hónap alatt, éves szinten viszont 14 százalékkal csökkentek.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjének értékelése szerint korai lenne az adatokat tartós bérletidíj-emelkedés kezdetének tekinteni, a lakbérindex a gyakorlatban inkább stagnálást jelez.
Az országon belül eltérően mozogtak a lakbérek februárban. Havi szinten a közép-dunántúli és a dél-alföldi régióban 3 százalékkal nőttek, míg a dél-dunántúli, észak-magyarországi és a Pest megyei kiadó ingatlanok esetében 0,5 százalékos csökkenés történt januárhoz viszonyítva.
Budapesten a budai hegyvidéki kerületekben egy hónap alatt 3, a budai egyéb kerületekben 1,3 százalékkal, Pest külső városrészeiben pedig átlagosan 2,5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak. A pesti belső kerületekben 0,1 százalékos, a pesti átmeneti kerületekben 0,3 százalékos volt a növekedés.
Az ingatlan.com legújabb elemzésében több mint 35 ezer hirdetés adatai alapján jelezte azt is, hogy március közepén a fővárosban az átlagár továbbra is 130 ezer forint volt. A legdrágább kerületek közé tartozott az I., a II. és az V., ahol 160-170 ezer forintot ért el az átlagos havi bérleti díj. A legolcsóbb városrész a XIX. és a XX. kerület, ahol 110 ezer forintért kínálták kiadásra az ingatlanokat a tulajdonosok.
Pécsen 87 ezer, Nyíregyházán 90 ezer, Debrecenben és Kecskeméten 100-100 ezer, Szombathelyen 108 ezer, Győrben pedig 110 ezer forint volt a március közepi átlagos bérleti díj a kínálati piacon.
A koronavírus-járvány harmadik hulláma és az ahhoz köthető korlátozások bizonytalanságot hoztak az albérletpiacra, márciusban az év elejéhez képest egyelőre nem érezhető további drágulás – mutatott rá az ingatlan.com közleményében Balogh László.
(MTI, Címlapkép: YouTube)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A kormányhatározatban is megjelent Új Gazdasági Akcióterv 21 pontjából tíz közvetlenül érinti az ingatlanpiacot. Utánajártunk, az intézkedések milyen hatással lehetnek a budapesti lakásárakra.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Számos takarékossági lépéssel a jelenlegi átlagáraknál 20-25 százalékkal olcsóbb, maximum 1,2 millió forintos négyzetméterenkénti áron ki lehet hozni az átlagosnál egyszerűbb új építésű lakásokat.
Az egyre népszerűbb otthoni munkavégzés miatt előbb-utóbb új funkciót kell találni több fővárosi épületnek is, ám ez nem olyan egyszerű, mint amennyire elsőre gondolnánk.
Megszólalt az ügyben a magyar külügy is, alapos és gyors vizsgálatot követelnek Karim Khan ügyében.
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
