Magyarországon arányaiban a legtöbb további vakcina áll rendelkezésre, annak ellenére, hogy a lakosság már több mint 10 százaléka megkapta legalább az első oltást, derül ki a Politico cikkéből.
Uniós vakcinabalhé
Egyre jobban akadozik az Európai Uniós közös vakcinabeszerzés és egyre több uniós vezető mutogat a Bizottságra azzal érvelve, hogy túl sokáig tartottak a tárgyalások, a szabályozók túlságosan lassúak és a beszerzett mennyiség sem elegendő.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, belefáradt abba, hogy a Bizottságot kiáltják ki bűnbaknak a lassú oltóanyag-bevezetésért. A politikus elterelve a felelősséget az AstraZeneca-t hibáztatta, mivel a cég 2021 első negyedévében jelentősen alulteljesített a Bizottság elnöke szerint. A brit gyógyszeripari vállalat március végéig valóban 80-100 millió adagot ígért, amit januárban gyártási problémákra hivatkozva 40 millióra csökkentett, de a szállítás február 28-tól újra fellendült.
A Politico szerint az akadozás hátterében az áll, hogy az egyes tagállamok szándékosan visszatartják a vakcinákat, hogy biztosítsák mindenkinek a második adagot, de a lap szerint az is lehet, hogy a tagállamok egyszerűen csak nem használják fel az elérhető vakcinákat.
Óriási készletek Magyarországon
A Politico ábráján látszik, hogy Magyarország a teljes felhasználás tekintetében a jövőre nézve a legjobb helyen szerepel, ami azt jelenti, hogy a a beadott vakcinákhoz képest itt van a legnagyobb további vakcinatartalék az unióban (más országokban a készleteknek akár száz százalékát is felhasználták az országok, míg hazánkban rengeteg további vakcina áll rendelkezésre).
A nagy tartalék akár rossz hír is lehetne, ha Magyarország a sor végén kullogna átoltottságban, de mint köztudott, ebben is uniós második helyen áll hazánk: azaz nem csak átoltottságban, hanem a további tartalékokban is élen járunk, ami fenntarthatóvá teszi a gyors magyar oltási ütemet.
A Makronómon is rámutattunk, hogy Magyarország a beadott oltások arányában nagyon előkelő helyet foglal el a Bloomberg által készített rangsorban. Magyarországon a március 10-i adatok alapján a teljes lakosság 10,7 százaléka már megkapta az első dózist, amivel a globális ranglistán a
Ennek fényében a Politico ábrája szándékai ellenére sem borús (példa erre a 24.hu cikke), hanem rendkívül biztató képet fest.
A Politico adataiból kiderül, hogy hazánknak az eddig leszálíltott vakcinák 44 százaléka még rendelkezésére áll, annak ellenére, hogy a lakosság nagy része már megkapta legalább az egyik oltást.
Magyarországon legnagyobb arányban a Pfizer vakcináival oltottak, de jelentős – 32,4 százalékos – szeletet hasít ki a tortából a kínai Sinovac koronavírus elleni védőoltása is. Ez az orosz, Sputnik V-hez hasonlóan alig érhető el az unióban Magyarországon kívüli országokban.
(Borítókép: MTI/Balázs Attila)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
