Az amerikai segélyprogramok kirántották a hakni gazdaság lába alól a talajt

A járvány kezdetekor, tavaly májusban még úgy nyilatkozott Logan Green, a Lyft telekocsiszolgáltatás vezérigazgatója, hogy a „rekordszintű munkanélküliséget figyelembe véve” azt várják, hogy a sofőrként regisztrált kínálati oldal erősen túl fogja szárnyalni az utazni vágyók által biztosított keresletet.

A járvány kezdetekor – révén mindenki el akarta kerülni a megbetegedést – mind a keresleti, mind a kínálati oldal visszaesett a hakni gazdaságban utazó cégeknél, mint amilyen az Uber vagy a Lyft is. Azonban ezen cégek vezetői (tévesen) azzal számoltak, hogy ahogy egyre többen vesztik el a munkájukat, s élik fel a tartalékaikat, úgy egyre többen regisztrálnak majd hozzájuk, mint egyszerű kereseti forrás. Egy fontos faktort viszont kifelejtettek a számításaikból.

A szociális védőháló mindenkit elkapott

Egyfelől ugyanis a gig work cégek dolgozói is megkapták az amerikai államtól a híres-hírhedt stimulus checkeket, azaz az állam által keresletösztönzőként szétosztott ingyenpénzt.

Másrészt pedig a szabadúszók – ideértve a hakni gazdaságból élőket is – bekerültek a munkanélküli ellátás ernyője alá, mely által szintén jelentős összegeket kaphattak kézhez segély formájában.

Abban viszont egyetértés mutatkozik a piaci szereplők körében, hogy hosszútávon nem jelent majd gondot a keresleti oldal visszaesése az üzleti modelljükben. A munkaerőpiaci szakértők szerint ugyanis a sofőrök magasabb javadalmazásával a pótolható lesz a hiány – arról viszont még nem tudni, hogy vajon ezt a pluszterhet a cégek áthárítják-e majd az utasokra.

Mindenesetre, már vannak abba az irányba mutató jelek, hogy a söfőrök fizetésének emelése lehet a gig work cégek jövője. Néhány amerikai nagyvárosban már több sofőr is arról számolt be, hogy egyszeri bónuszt ajánlott fel nekik a Lyft, ha továbbra is folytatják a fuvarozást.

Az ArsTechnica cikke nyomán.