Németország gőzerővel halad a teljesen elektromos autózás megvalósításának útján, vagyis csak haladna, de egyre nehezebben jut hozzá egy központi alkatrészhez, a chipekhez, mert az USA és Kína kezében vannak a világ készletei. Peter Altmaier német gazdasági miniszter aggódik, hogy hamarosan már csak a partvonalról nézhetjük, ahogy a technológiai fejlődés elrobog az EU mellett. A megoldást egy patrióta modellben látják, amely a stratégiai ágazatok hazai kézbe vételét sürgeti, amit Magyarország is évek óta igyekszik megvalósítani.
Rabok legyünk vagy szabadok?
A magyar minta, a patrióta gazdaságpolitika egyre inkább felértékelődik a világban – a vírusjárvány is rámutatott, hogy a hazai kézben lévő stratégiai ágazatok hiánya (a maszk- a kesztyű- a fertőtlenítő vagy az oltóanyag gyártása is ilyen) emberéletekbe kerül, és országokat képes térdre kényszeríteni. Egy válságban szinte természetes módon visszahúzódnak az országok, elsősorban saját lakosságuk igényeit tartják szem előtt, a többi nemzet pedig a morzsákból kap, ha marad.
A 21. század olaja: a ritkaföldfémek
Kína 2020-ban is kivételes gazdasági teljesítményt nyújtott: a G20-as országok közül egyedüliként tudott növekedni gazdasága a világjárvány ellenére, emellett exportteljesítménye is javult mind az EU, mind az Egyesült Államok felé. Az ázsiai óriás tehát tovább robog afelé, hogy az elkövetkező években átvegye a világ vezető gazdaságának szerepét – ebben pedig nagyban a segítségére van, hogy a világ többi gazdasága erősen függ tőle.
Kína ugyanis felismerte, hogy komoly hasznot hozhatnak a konyhájára a jelentős ritkaföldfém készletei: csaknem monopol helyzetben van a ritkaföldfémek előállításában, mely komoly gondokat jelenthet másoknak a jövőben.
A ritkaföldfémek elnevezés arra a 17 elemre utal, melyek ugyan jelentős mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, azonban ritkák az olyan koncentrált ásványi lerakódások, amikből gazdaságosan lehetne kinyerni őket. Jelentőségük hatalmas a 21. században, hiszen speciális fizikai tulajdonságaiknak köszönhetően elengedhetetlenek a számítógépek, okostelefonok és egyéb technikai eszközök gyártásában.
Németország a saját bőrén érezte meg függőségét a kínai óriástól, ugyanis
A járvány utáni világgazdaságra készülnek a németek
Peter Altmaier szövetségi gazdasági miniszter számos megszólalásában kifejtette, hogy veszélyesnek látja az ázsiai és amerikai vállalatok dominanciáját bizonyos ágazatokban, így a chipgyártásban is.
A technológiai szuverenitás miatt fontos az európai ipar pozícióinak megerősítése a chipgyártás és a mikroelektronika területén egyaránt. Ezzel nem csak munkahelyeket teremtenének, de az USA-val és Kínával szembeni egyoldalú függőséget is csökkentenék. Ehhez európai közös fellépésre és támogatási projektekre is szükség van, az államnak be kell szállnia az iparfejlesztésbe és a stratégiai iparágak megvédésébe.
A Szövetségi Gazdasági és Energetikai Minisztérium (BMWi) eddig közel félmilliárd eurót fordított a németországi mikroelektronikai kutatásfejlesztés és gyártás támogatására, hogy elkezdje megteremteni az ország technológiai szuverenitását. A támogatásoktól azt várják, hogy erősítik a nemzeti, német kézben lévő, korszerű chipgyártást – elkerülendő, hogy az erőltetett zöld ideológia hatására erővel építse le saját iparát.
Németország megvédi gazdasági és technológiai szuverenitását
A német kormányzat valójában már 2019 elején új iparpolitikát tervezgetett az erősödő nemzetközi verseny és a kereskedelmi háború árnyékában – a cél az volt, hogy a jövő iparágaiba, a mesterséges intelligenciába, az energiatárolásba és a tiszta energiába több állami befektetés áramolhasson és e területeken hazai nevelésű globális nagyvállalatok emelkedjenek fel.
Ekkor még a hazai családi középvállalatok is ellenezték a nagyokat segítő tervet, de belső politikai ellenállásba is ütközött a kormánynak komoly hatalmat adó terv, nem beszélve a nemzetközi ellenérzésekről. Peter Altmaier gazdasági miniszter törekvései így egy időre kudarcba fulladtak, a koronavírus azonban mindent felforgatott és esélyt adott az új iparpolitika bevezetésének. Altmaier például azt nyilatkozta a Lufthansa megmentésekor, hogy Németország igenis megvédi gazdasági és technológiai szuverenitását – írta meg a Makronóm.
Peter Altmaier német gazdasági és energiaügyi miniszter a Cimon nevű, gömb alakú, mesterséges intelligenciával felszerelt robottal az IBM amerikai számítástechnikai konszern standján a hannoveri CeBIT-en 2018. június 12-én. (MTI/EPA/Focke Strangmann)
Németország az államosítás útján
A német stratégiai ágazatok védelme azóta kiemelt téma a német politikában, hogy 2016-ban kínai tulajdonoshoz került a Kuka nevű robotikai cég, amely a legsikeresebb német vállalkozások között van a digitális technológiák területén.
emelte ki egy kormányülés után tett nyilatkozatában Peter Altmaier.
A német gazdasági miniszter a Spiegel lapnak is elmondta, hogy Németország megerősíti a hazai értékláncait, és várhatóan egy nemzetibb gazdaságpolitikát fog követni a jövőben – írta a Reuters.
A német gazdasági miniszter azt is mondta, hogy az európai termelőhelyeket kell újjáépíteni, főleg azokat, amelyek az ázsiai behozataltól függnek, ilyen például a gyógyszeripar, ahol a kulcsfontosságú reagenseket ma már Ázsiából szerzik be.
„Az egyoldalú függőségek minimalizálása az érzékeny területeken a nemzeti szuverenitás visszaszerzése érdekében a helyes gondolkodás” – mondta a Spiegelnek. „El tudom képzelni a gyógyszergyártás közös európai projektjét” – tette hozzá.
Uniós összefogás a függőség leküzdésére
Az európai székhelyű chipgyártók évek óta reklamálnak, hogy jelentős versenyhátrányt okoz számukra, hogy az ázsiai és amerikai versenytársaik komoly állami támogatásokat kapnak.
A középpontban a mikroelektronika áll, mint a 21. század kulcsfontosságú iparága, amely fontos szerepet játszik az olyan aktuális kihívások kezelésében, mint a klímaváltozás, vagy a digitalizáció. Ennek megfelelően Európának nagy teljesítményű chipgyártó kapacitásra lenne szüksége. A kezdeményezés aláírói között szerepel Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia.
A közös európai érdekű projektek (IPCEI) jelentősége és népszerűsége egyre nagyobb az Európai Unióban. A közelmúltban az uniós versenyhatóságok két közös akkumulátorgyártási projekt finanszírozására adtak engedélyt, Altmaier gazdasági miniszter emellett egy európai hidrogén- és felhőprojekten is dolgozik. Stratégiai jelentőségük miatt ezekben az iparágakban az állami támogatásokra kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak.
„Cégeinknek biztonságos ellátási láncokra, illetve nagy teljesítményű és széles spektrumú mikroelektronikai iparra van szüksége szabadalmakkal, fejlesztésekkel és gyártási kapacitással Németországban és az Európai Unióban.
Arra hívom fel a vállalatokat, hogy hozzanak merész és előremutató befektetési döntéseket annak érdekében, hogy Európát erőteljesen pozícionálhassák a jövőbeni technológiákban.
Fontos, hogy az EU Bizottsága gyorsan és egységesen járjon el, mert ezzel jelentősen hozzájárulhat Európa versenyképességének és geopolitikai ellenálló képességének növeléséhez” – mondta Peter Altmaier szövetségi gazdasági miniszter.
A vállalatoknak március elejéig kell benyújtaniuk befektetési terveiket a Szövetségi Gazdasági Minisztériumhoz.
A projekt iránti érdeklődését fejezte ki a Globalfoundries félvezető gyártó, amely drezdai gyárában 2025-ig több mint kétszeresére szeretné növelni termelési kapacitásait. Németország legnagyobb chipgyártója, az Infineon is részesülni szeretne a támogatásban.
Makronóm vélemény
Valószínű, hogy a gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai sokszínűség visszatér a koronaválság hatására. Ha így lesz, akkor az nem azért történik majd, mert a kapitalizmus összeroskadt volna, egyszerűen a neoliberális kapitalizmusmodell állította kényszerpályára – küldte zsákutcába – önmagát. Az új világ olyan kihívásokat tartogat, amelyekre nem lehet ideológiailag túlfejlett módon reagálni, ezért értékelődik fel a pragmatikus és patrióta gazdaságpolitika a jövőben.
Borítókép: Védőmaszkot viselő alkalmazottak szerelik a Porsche német autógyártó teljesen elektromos Taycan sportautóit a cég stuttgarti üzemében 2020. május 12-én. Az autógyártó cég mindent megtesz azért, hogy a koronavírus-járvány idején a dolgozók biztonságos körülmények között tudják a munkájukat végezni. MTI/EPA/Ronald Wittek
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Mindenki előtt leégette magát a német kancellár, kérdés nélkül kifütyülték.
Dr. Gulyás Zsolt 54 éves korában munkavégzés közben lett rosszul.
