Rabok legyünk vagy szabadok?
A magyar minta, a patrióta gazdaságpolitika egyre inkább felértékelődik a világban – a vírusjárvány is rámutatott, hogy a hazai kézben lévő stratégiai ágazatok hiánya (a maszk- a kesztyű- a fertőtlenítő vagy az oltóanyag gyártása is ilyen) emberéletekbe kerül, és országokat képes térdre kényszeríteni. Egy válságban szinte természetes módon visszahúzódnak az országok, elsősorban saját lakosságuk igényeit tartják szem előtt, a többi nemzet pedig a morzsákból kap, ha marad.
A 21. század olaja: a ritkaföldfémek
Kína 2020-ban is kivételes gazdasági teljesítményt nyújtott: a G20-as országok közül egyedüliként tudott növekedni gazdasága a világjárvány ellenére, emellett exportteljesítménye is javult mind az EU, mind az Egyesült Államok felé. Az ázsiai óriás tehát tovább robog afelé, hogy az elkövetkező években átvegye a világ vezető gazdaságának szerepét – ebben pedig nagyban a segítségére van, hogy a világ többi gazdasága erősen függ tőle.
Kína ugyanis felismerte, hogy komoly hasznot hozhatnak a konyhájára a jelentős ritkaföldfém készletei: csaknem monopol helyzetben van a ritkaföldfémek előállításában, mely komoly gondokat jelenthet másoknak a jövőben.
A ritkaföldfémek elnevezés arra a 17 elemre utal, melyek ugyan jelentős mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, azonban ritkák az olyan koncentrált ásványi lerakódások, amikből gazdaságosan lehetne kinyerni őket. Jelentőségük hatalmas a 21. században, hiszen speciális fizikai tulajdonságaiknak köszönhetően elengedhetetlenek a számítógépek, okostelefonok és egyéb technikai eszközök gyártásában.
Németország a saját bőrén érezte meg függőségét a kínai óriástól, ugyanis
az elmúlt hetekben több autógyártónak is szüneteltetnie kellett a gyártást, mert nem érkezett elegendő elektronikai alkatrész, például chipek az autókhoz.
A járvány utáni világgazdaságra készülnek a németek
Peter Altmaier szövetségi gazdasági miniszter számos megszólalásában kifejtette, hogy veszélyesnek látja az ázsiai és amerikai vállalatok dominanciáját bizonyos ágazatokban, így a chipgyártásban is.
A szövetségi gazdasági miniszter ezért milliárdos nagyságrendű támogatásról biztosította a német chipgyártó szegmenst.
A technológiai szuverenitás miatt fontos az európai ipar pozícióinak megerősítése a chipgyártás és a mikroelektronika területén egyaránt. Ezzel nem csak munkahelyeket teremtenének, de az USA-val és Kínával szembeni egyoldalú függőséget is csökkentenék. Ehhez európai közös fellépésre és támogatási projektekre is szükség van, az államnak be kell szállnia az iparfejlesztésbe és a stratégiai iparágak megvédésébe.