"Azoknál az embereknél, akik stressz által okozott betegségekben szenvednek, ez a cirkadián ritmus teljesen eldől" - mondja Adrian Ionescu, a kutatócsoport vezetője. És ha a szervezet túl sok vagy kevés kortizolt termel, az súlyosan károsíthatja az egyén egészségét, ami elhízáshoz, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, depresszióhoz vagy kiégéshez vezethet."
Az EPFL csapata egy 2018-as kutatást vett alapul, melyet a Stanford Egyetemen végeztek. Annak eredményeképpen elkészült az első hordható bőrérzékelő, amely az emberi verejtékből mérni tudta az alany kortizol szintjét. Azonban annak hátránya az volt, hogy csak a pillanatnyi állapotot volt képes mérni. Ezzel ellentétben a svájci kutatók olyan megoldást kerestek, amely éjjel-nappal képes az adatgyűjtésre.
Az áttörés középpontjában a tapasz magas érzékenysége és nagyon alacsony detektálási határai állnak, egy grafénből készült elektródának köszönhetően. Képes megkötni és befogni a kortizolt - ezt egy tranzisztorral dolgozva teszi – hogy azt a stresszhormon koncentrációjának mérésére alkalmazza. Ez az első olyan mérőeszköz, amelyet a kortizol-koncentrációk folyamatos nyomon követésére fejlesztettek ki, a cirkadián ciklus során. Az eszköz nagyon hasznos és számos jövőbeni lehetőség rejlik benne.