A horvát alkotmánybíróság szerdán elutasította hét horvátországi bank keresetét a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében, és helyben hagyta a legfelsőbb kereskedelmi bíróság döntését, miszerint a pénzintézetek tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, amelynek következtében megnőtt a hitelfelvevők törlesztőrészlete, közölte a helyi sajtó.
Örülhetnek a frankhitelesek
A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, az Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) és Sberbank ellen, amiért 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról.
Egy évvel később megszületett az első ítélet a zágrábi kereskedelmi bíróságon a svájci frank alapú jelzáloghitelt semmissé nyilvánításáról, amelyet számos per követett, több kimenetellel, a bíróságok több szintjén.
A pénzintézetek a legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb kereskedelmi bíróság 2019-es ítélete ellen adtak be keresetet az alkotmánybíróságon, amelyet most elutasított a taláros testület.
Minden svájci frank alapú hitelesnek megkérdőjelezhetetlen jogalapja van most ahhoz, hogy magánúton kártérítésért perelje a bankokat tisztességtelen üzleti tevékenységük miatt, írták.
Zdravko Maric pénzügyminiszter kedden sajtótájékoztatóján tájékoztatott arról, hogy megállapodásra jutottak hat bankkal a fent említett pénzintézetekből, hogy azok elállnak a horvát kereskedelmi bíróságon és a nemzetközi választott bíróságon kezdeményezett eljárásoktól, utóbbit a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indították Horvátország ellen Washingtonban. Az Addiko Bankkal és a Splitksa Banka volt tulajdonosával, a Societe Generallal pedig még folynak a tárgyalások.
A bankok azon veszteségeik miatt fordultak a bíróságokhoz, amelyeket a horvát jogi szabályozások okoztak, és amelyek 2015-ben kötelezően előírták, hogy a svájci frankban, vagy svájci frank alapon felvett lakossági hitelek adósainak kérelmére a horvát bankok kötelesek az adott lakossági hitelek devizanemét euróra vagy euró alapúra átváltani a folyósításkori árfolyamon és kamatozással.
Újságírói kérdésre válaszolva, hogy mit kaptak a bankok cserébe, amiért nem perelik tovább Horvátországot, a pénzügyminiszter kijelentette: a pénzintézetek nem kapnak kártérítést az államtól, sem bármiféle kompenzációt. Hozzátette: mindazonáltal javítanak az üzleti környezeten, és további erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a horvát jogszabályokat összhangba hozzák az európai uniós direktívákkal és standardokkal.
A magyar kormány lenullázta a lakossági devizahiteleket
Megítélésünk szerint – politikai gazdaságtani megközelítésben – sajátos érdekszövetség alakult ki a többségében külföldi tulajdonú és térségünkben extra hozamokat elérő bankszektor és a hazai balliberális kormányzat között. A hibásnak bizonyuló gazdaságpolitika és a magas kamatok miatt a magyar lakosság devizahitelezésbe kényszerült, amit a kormányzat nem akadályozott meg, mivel csak így lehetett fenntartani rövid távon a jólét növekedésének illúzióját. Ez végzetes pénzügyi sérülékenységhez vezetett, amit a 2008-as válság is bizonyított. 2010 után a magyar kormány végül jelentős konfliktusokat vállalva is, de lenullázta a lakossági devizahitelek állományát.
(MTI, Makronóm, MTI/EPA/Antonio Bat)
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Mikor a sértett rájött, hogy csalóval beszél, már késő volt.
Kiszelly Zoltán elmondta, mire lehet elég a 35 milliárd dollár.
A Commerzbank, az ING, a JPMorgan és a Societe Generale közösen szervezik a kibocsátást.
Az oroszok befagyasztott vagyonelemei képezik a hitel alapját.
Rendszerproblémáról tájékoztatott a K&H Bank.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
