Emellett a portál hosszasan sorolja, hogy a magyar modell nagyon kényelmes és egyszerű (a részvétel automatikus), bőkezű („a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot, így az adós számára javítja, a hitelező számára rontja a hitelügylet nettó jelentértékét a moratórium”) és erősen megtámogatott („a hiteltörlesztések elmaradása miatt kieső banki likviditást a moratóriumhoz igazított jegybanki likviditásnyújtó eszközök pótolják”).
A Portfolio értesülései szerint a moratórium várhatóan nem ér véget 2021 közepén: a 2020 októberében meghatározott sérülékeny csoportok számára a kivezető szakasz akár a 2022-es választások utánig is eltarthat.
A magyar törlesztési moratóriumot táblázatos formában hasonlította össze a hírportál a régió többi országával, így jobban látszódnak a különbségek a magyar megoldás javára.
A Portfolio azt is kiemeli, hogy
Európában a legmagasabb arányban a sérülékenyebbnek tekinthető kis- és középvállalkozások, valamint a kereskedelmi ingatlanhitelek esetében éltek a lehetőséggel, a legkevésbé pedig a nagyvállalatok használták fel likviditásjavításra.