A járvány vártnál nagyobb második hulláma és az újabb korlátozó intézkedések miatt a bruttó hazai termék (GDP) tavalyi visszaesésének mértékét 5,3 százalékra rontották a Takarékbank elemzői a korábbi 4,7 százalékos várakozásukról, míg a járvány elhúzódása miatt az idén 6,8 százalékos növekedéssel számolnak az alapforgatókönyv szerint a korábbi 7,2 százalék helyett, ismertette Suppan Gergely, a bank vezető elemzője online sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. Ha teljesülnek a várakozások, akkor az idei év végére ott fogunk tartani, hogy 2013-tól 2021 végéig már összesen csaknem 70 százalékkal nőttek a nettó reálbérek.
Hozzátette: Kelet-Európában Magyarország a középmezőnyben szerepelhet a GDP növekedése alapján. Újabb korlátozásokra nem számítanak a gazdaságban, így az év második fele már mutathat érdemi fellendülést. Az ipar és az építőipar két százalékponttal húzza fel a tavalyi negyedik negyedéves GDP-t negyedéves alapon, ez a két ágazat 2021-ben is húzóerőt jelent, mondta.
Az elemző szerint az ipar (+15,3 százalék), és az építőipar(+9,5 százalék) várható idei növekedése együtt akár több mint 3,5 százalékot adhat a 2021-es GDP-növekedéshez. A gazdaság szempontjából kulcskérdés a lakosság minél gyorsabb és nagyobb arányú beoltása, fűzte hozzá.
Az infláció az idén átlagosan 3,7 százalék lehet, jövőre 3,2 százalék a Takarékbank elemzési központjának legfrissebb előrejelzése szerint.
Suppan Gergely kifejtette: a korlátozó intézkedések csak egyes szektorokat céloztak, az érintett ágazatok egy része pedig már részben alkalmazkodni tudott az újabb korlátozásokhoz. Több ágazat viszont, mint a turizmus, az utazáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások, a rendezvényszervezés, a szórakozás, a szabadidős, kulturális és sporttevékenységek csak a vírus elleni vakcina tömeges alkalmazásával állhat helyre.
Mivel továbbra is fenn kell tartani a korlátozó intézkedéseket, így
Előrejelzésük szerint 2022-ben folytatódhat a helyreállás, 6,3 százalékkal bővülhet a gazdaság. A közeljövőben nem várnak további kamatemelést az egyhetes betétben a Takarékbank elemzői, ugyanakkor úgy vélik, az infláció tavaszi hónapokban várható megugrása miatt az MNB óvatos maradhat a lazítással. Az üzemanyagárak tavaly tavaszi alacsony bázisa miatt az infláció átmenetileg kiléphet a toleranciasávból, ez azonban nem érinti a maginflációt, így ezen áttekinthet a monetáris tanács, szigorításra a következő két évben sem számítanak – ismertette.
Kitért arra: tavaly átlagosan 4,3 százalék lehetett a munkanélküliségi ráta, ami idén 3,9-4 százalékra süllyedhet az év második felére várt gazdasági élénkülésnek köszönhetően.
döntően az egészségügyi bérfejlesztések hatására. A járvány által nem érintett területeken továbbra is magas maradhat a bérdinamika. Ez a várt infláció mellett tavaly 6,2 százalékos, idén pedig 4,5 százalék közeli reálbér-növekedést eredményezhet,
Felidézte, hogy 2019-ben a GDP 63,8 százalékára mérséklődött az államadósság, az Eximbank beszámításával az államadósság a GDP 65,4 százaléka volt. Az átmenetileg megugró költségvetési hiány, valamint a nominális GDP várható stagnálása miatt az államadósság tavalyi GDP-arányos mértéke 77,6 százalékra emelkedhet, azonban a következő években ismét csökkenő pályára állhat, így 2021-ben 74,8 százalékra, 2022-ben 72 százalékra süllyedhet az adósságráta az elemzés szerint.
viszont ehhez a lengyel zloty is aktívan zárkózik fel, csak 1 százalék körüli mértékben marad el a forint éves változási szintjétől. A forint jegyzése az euró ellenében a tavaly év eleji 335 körüli sávból közel 10 százalékos gyengüléssel felkerült a 360 körüli sávba, ezt tartja, a világgazdasági helyreállás első jeleinek felbukkanásáig a kivárás és oldalazás lehet az alapvető irány a Takarékbank elemzése szerint.
(MTI, fotó: MTI/Mohai Balázs)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
