A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 500 ezer volt tavaly decemberben, 4 ezerrel több mint az előző hónapban és 14 ezerrel kevesebb mint egy évvel azelőtt – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,4 százalék volt, ami a novemberi értéknél 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt, az előző év decemberit pedig 0,2 százalékponttal meghaladta.
Az október-decemberi három hónapos időszakban, azaz a tavalyi negyedik negyedévben, a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer volt, 37 ezerrel, 0,8 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak köréből kiesettek megjelentek a munkanélküliek között, akiknek létszáma a munkaerőpiacon újonnan megjelent 4 ezer álláskeresővel együtt 41 ezerrel nőtt. A 15-74 éves inaktív népesség egy év alatt 14 ezerrel, 2 millió 727 ezerrel csökkent, amiben a munkaerőpiacra frissen belépők mellett a korosztály lélekszámának 10 ezres csökkenése jelenik meg.
miközben a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 16 ezerrel, 14,8 százalékkal, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 25 ezerrel, 20,9 százalékkal csökkent és a KSH adatai szerint 95 ezer volt.
A 15-64 évesekre jellemző foglalkoztatási ráta 70,2 százalék volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 21 ezerrel, 265 ezerre csökkent. Foglalkoztatási rátájuk egy év alatt 1,7 százalékponttal, 26,8 százalékra esett. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves foglalkoztatottak száma 32 ezerrel maradt el az előző év negyedik negyedévétől, a ráta 1,0 százalékponttal, 83,4 százalékosra mérséklődött. Az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 13 ezerrel, 713 ezerre, a foglalkoztatási ráta – részben demográfiai okból – 3,3 százalékponttal, 60,9 százalékra emelkedett.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta Magyarországon 75,7 százalék volt, a férfiaknál 83,8, a nőknél 67,5 százalékos.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma éves átlagban 16 ezerrel, a magukat közfoglalkoztatottnak vallóké 19 ezerrel, míg a külföldi telephelyen munkát vállalóké 16 ezerrel volt alacsonyabb mint az előző évben.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 376 ezren tartoztak a 15-64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 0,4 százalékponttal, 69,7 százalékosra csökkent. A férfiak körében 0,3 százalékponttal, a nők esetében 0,6 százalékponttal mérséklődött a ráta értéke, a férfiaknál 77,0, a nőknél 62,3 százalékosra.
Az 55-64 évesek kivételével – akik körében jelentős, 2,9 százalékpontos növekedést mért a KSH – a fő korcsoportok mindegyikében csökkent a foglalkoztatási ráta. A fiatalok foglalkoztatási aránya 1,3 százalékponttal, 27,2 százalékra, a legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseké pedig 1,5 százalékponttal, 82,9 százalékosra csökkent.
A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,3 százalékponttal, 75,0 százalékra esett vissza.
(MTI)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
Az elemző az Indexnek nyilatkozott.
Ki volt ez a vértanú, Szent Luca, akit egyesek félnek, míg mások dicsőítenek? Ennek jártunk utána!
