A beutazási korlátozások, illetve a járvány megfékezésére irányuló és a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma tavaly novemberben 93,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 76,3 százalékkal csökkent – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az összes vendégéjszaka 85,0 százalékkal volt kevesebb, mint 2019 novemberében és 76 százalékát a belföldi vendégek töltötték el Az előző hónaphoz mérten is 65,6 százalékkal esett vissza a szálláshelyek forgalma: a külföldi vendégek 24,3, a belföldiek 70,7 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el.
A KSH emlékeztet: a koronavírus-járvány második hullámának megfékezésére irányuló védelmi intézkedések értelmében november 10. után a kereskedelmi szálláshelyek turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkező vendégeket fogadhatnak.
A külföldi vendégek nagy része szállodában szállt meg, az ott eltöltött éjszakák száma az egy évvel korábbinak mindössze 6,4 százaléka volt. A legnagyobb mértékű (98, illetve 95 százalékos) csökkenés a Balaton turisztikai régióban, illetve Budapesten történt.
A belföldi vendégek az öt kereskedelmi szálláshelytípusból a panziókban 58,4 az üdülőháztelepeken 76,0 százalékkal kevesebb éjszakát regisztráltak. Az éjszakák kétharmadát szállodákban töltötték, ahol a csökkenés mértéke 79,6 százalékos volt. A közösségi szálláshelyeken és a kempingekben az előző év novemberi forgalmának harmada (33,9 illetve 34,3 százaléka) jelentkezett. A visszaesés a Balaton turisztikai régiót érintette leginkább – közölte KSH.
A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele szintén 84,7 százalékkal volt kevesebb az előző év novemberinél és 63,369 milliárd forintot tett ki. A szállásdíjbevétel hasonlóképpen 84,9 százalékkal 3,5 milliárd forintra esett, a vendéglátásból eredő bevétel is 85,4 százalékkal 1,659 milliárd forintra apadt.
Tavaly az első tizenegy hónapban 75,1 százalékkal csökkent a szálláshelyek külföldi és 35,8 százalékkal a belföldi forgalma, ami együttesen 55,3 százalékkal kevesebb vendégéjszakát jelentett, mint az előző év azonos időszakában eltöltöttek.
A kereskedelmi szálláshelyek bevétele 56,5 százalékkal zuhant és 225,195 milliárd forintot tett ki. A szállásdíjbevétel 58,9 százalékkal maradtak el az előző év január-novemberiektől és 126,465 milliárd forintot tettek ki, a vendéglátásból származó 59,239 milliárd forint bevétel pedig 53,3 százalékkal volt kevesebb.
(MTI)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
