A beutazási korlátozások, illetve a járvány megfékezésére irányuló és a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma tavaly novemberben 93,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 76,3 százalékkal csökkent – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az összes vendégéjszaka 85,0 százalékkal volt kevesebb, mint 2019 novemberében és 76 százalékát a belföldi vendégek töltötték el Az előző hónaphoz mérten is 65,6 százalékkal esett vissza a szálláshelyek forgalma: a külföldi vendégek 24,3, a belföldiek 70,7 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el.
A KSH emlékeztet: a koronavírus-járvány második hullámának megfékezésére irányuló védelmi intézkedések értelmében november 10. után a kereskedelmi szálláshelyek turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkező vendégeket fogadhatnak.
A külföldi vendégek nagy része szállodában szállt meg, az ott eltöltött éjszakák száma az egy évvel korábbinak mindössze 6,4 százaléka volt. A legnagyobb mértékű (98, illetve 95 százalékos) csökkenés a Balaton turisztikai régióban, illetve Budapesten történt.
A belföldi vendégek az öt kereskedelmi szálláshelytípusból a panziókban 58,4 az üdülőháztelepeken 76,0 százalékkal kevesebb éjszakát regisztráltak. Az éjszakák kétharmadát szállodákban töltötték, ahol a csökkenés mértéke 79,6 százalékos volt. A közösségi szálláshelyeken és a kempingekben az előző év novemberi forgalmának harmada (33,9 illetve 34,3 százaléka) jelentkezett. A visszaesés a Balaton turisztikai régiót érintette leginkább – közölte KSH.
A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele szintén 84,7 százalékkal volt kevesebb az előző év novemberinél és 63,369 milliárd forintot tett ki. A szállásdíjbevétel hasonlóképpen 84,9 százalékkal 3,5 milliárd forintra esett, a vendéglátásból eredő bevétel is 85,4 százalékkal 1,659 milliárd forintra apadt.
Tavaly az első tizenegy hónapban 75,1 százalékkal csökkent a szálláshelyek külföldi és 35,8 százalékkal a belföldi forgalma, ami együttesen 55,3 százalékkal kevesebb vendégéjszakát jelentett, mint az előző év azonos időszakában eltöltöttek.
A kereskedelmi szálláshelyek bevétele 56,5 százalékkal zuhant és 225,195 milliárd forintot tett ki. A szállásdíjbevétel 58,9 százalékkal maradtak el az előző év január-novemberiektől és 126,465 milliárd forintot tettek ki, a vendéglátásból származó 59,239 milliárd forint bevétel pedig 53,3 százalékkal volt kevesebb.
(MTI)
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
