Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0,3 százalékkal az előző havinál; 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az árak – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szezonálisan ingadozó árú termékektől és az energiaáraktól megszűrt mutató, a maginfláció a novemberi 3,9 százalékról az év végére ismét 4,0 százalékra, a jegybanki inflációs célsáv felső határára emelkedett.
Az elemzők 2,7-2,8 százalékos decemberi inflációra számítottak.
Az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal emelkedett az előző havi 6,2 százalék után, mivel novemberhez képest átlagosan 0,5 százalékkal estek az árak. Az idényáras élelmiszerek ára egy év alatt 11,8 százalékkal emelkedett decemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az étolaj ára 13,7, a cukoré 11,7, a munkahelyi étkezésé 10,2, a párizsi, kolbászé 7,8, a liszté 6,8 százalékkal emelkedett. A sertéshús 3,9, a baromfihús 0,9 százalékkal olcsóbb volt, mint az előző év decemberében.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,8, ezen belül a dohányáruk 14,4 százalékkal, a szeszes italok 2,9 százalékkal drágultak.
A szolgáltatások ára októberhez képest 0,1 százalékkal csökkent és 1,7 százalékkal emelkedett az előző év decemberéhez mérve. A telefon és internet 2,3 százalékkal olcsóbb volt az előző decemberinél, a postai tarifák viszont 10,2 százalékkal emelkedtek, az ingyenes parkolásnak köszönhetően az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás kategóriájában 23,4 csökkent az árszint.
Az üzemanyagok ára decemberben egy hónap alatt 3,6 százalékkal emelkedett, de éves összevetésben így is 4,5 százalékkal olcsóbb volt.
A tartós fogyasztási cikkekért 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2019 utolsó hónapjában. Az új autók ára 10,9 százalékkal emelkedett, az ékszerek 18,5 százalékkal drágultak, a számítógépek, fényképezőgépek és telefonok ára évek óta csökken és decemberben is 0,4 százalékkal olcsóbb volt, mint egy éve.
A ruházati cikkek ára 0,5 százalékkal csökkent, a háztartási energia költsége a szén, a brikett és a koksz árának emelkedése miatt 0,2 százalékkal feljebb kúszott.
A szeszes italok, dohányáruk ára 6,9, a szolgáltatásoké 2,9, a tartós fogyasztási cikkeké 1,4, a háztartási energiáé 0,3 százalékkal nőtt.
A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3,8 százalékkal emelkedtek.
(MTI, fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
A Nyíregyházi Törvényszék szerdán rendelte el a körözést a lány ellen.
Ehhez persze a Tiszának nincs esze, a Kétfarkúhoz passzolna, bár az se a régi.
