Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0,3 százalékkal az előző havinál; 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az árak – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szezonálisan ingadozó árú termékektől és az energiaáraktól megszűrt mutató, a maginfláció a novemberi 3,9 százalékról az év végére ismét 4,0 százalékra, a jegybanki inflációs célsáv felső határára emelkedett.
Az elemzők 2,7-2,8 százalékos decemberi inflációra számítottak.
Az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal emelkedett az előző havi 6,2 százalék után, mivel novemberhez képest átlagosan 0,5 százalékkal estek az árak. Az idényáras élelmiszerek ára egy év alatt 11,8 százalékkal emelkedett decemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az étolaj ára 13,7, a cukoré 11,7, a munkahelyi étkezésé 10,2, a párizsi, kolbászé 7,8, a liszté 6,8 százalékkal emelkedett. A sertéshús 3,9, a baromfihús 0,9 százalékkal olcsóbb volt, mint az előző év decemberében.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,8, ezen belül a dohányáruk 14,4 százalékkal, a szeszes italok 2,9 százalékkal drágultak.
A szolgáltatások ára októberhez képest 0,1 százalékkal csökkent és 1,7 százalékkal emelkedett az előző év decemberéhez mérve. A telefon és internet 2,3 százalékkal olcsóbb volt az előző decemberinél, a postai tarifák viszont 10,2 százalékkal emelkedtek, az ingyenes parkolásnak köszönhetően az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás kategóriájában 23,4 csökkent az árszint.
Az üzemanyagok ára decemberben egy hónap alatt 3,6 százalékkal emelkedett, de éves összevetésben így is 4,5 százalékkal olcsóbb volt.
A tartós fogyasztási cikkekért 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2019 utolsó hónapjában. Az új autók ára 10,9 százalékkal emelkedett, az ékszerek 18,5 százalékkal drágultak, a számítógépek, fényképezőgépek és telefonok ára évek óta csökken és decemberben is 0,4 százalékkal olcsóbb volt, mint egy éve.
A ruházati cikkek ára 0,5 százalékkal csökkent, a háztartási energia költsége a szén, a brikett és a koksz árának emelkedése miatt 0,2 százalékkal feljebb kúszott.
A szeszes italok, dohányáruk ára 6,9, a szolgáltatásoké 2,9, a tartós fogyasztási cikkeké 1,4, a háztartási energiáé 0,3 százalékkal nőtt.
A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3,8 százalékkal emelkedtek.
(MTI, fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
A HVG azt híreszteli, hogy 2025 első negyedévében a munkaerőpiacon sokaknak csökkent a bére. Ez nem igaz!
Ez már nem fér bele a humorba a médiajogász szerint sem.
A magyargyűlölő német zöldpárti képviselő posztja jól mutatja, hogyan működik Brüsszel kettős mércéje.
