A vártnál gyengébb volt az infláció Németországban decemberben

A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerdán közölt előzetes adatai szerint az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak decemberben. Elemzők 0,6 százalékos emelkedésre számítottak a novemberi 0,8 százalékos csökkenés után.

Az egy évvel korábbihoz képest 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak decemberben, csakúgy mint novemberben. Elemzők is 0,3 százalékos visszaesésre számítottak.

Már a negyedik egymást követő hónapban csökkentek az árak éves összevetésben, és a 0,3 százalékosnál nagyobb mértékű csökkenést utoljára 2015 januárjában mértek, akkor 0,4 százalékost.

Decemberben éves összevetésben az árucikkek 1,8 százalékkal lettek olcsóbbak, a szolgáltatások viszont 1,1 százalékkal drágultak, míg a háztartási energia és az üzemanyagok ára 6,0 százalékkal csökkent.

A Destatis előzetes számításai szerint az éves átlagos inflációs ráta 0,5 százalékra rúgott 2020-ban.

A statisztikai hivatal közleményében arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány okozott bizonyos adatgyűjtési problémákat, mivel a zárlat miatt számos termék nem volt elérhető a piacon. Az inflációs ráták alakulására hatást gyakorolt az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése is.

A koronavírus-járvány súlyos gazdasági csapásait ellensúlyozandó július 1-jétől az év végéig 19 százalékról 16 százalékra mérsékelték az áfát Németországban, a kedvezményes áfakulcsot pedig 7 százalékról 5 százalékra.

Az uniós harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 0,7 százalékkal csökkent az előző év decemberéhez képest, csakúgy mint az előző hónapban. A számítások kezdete, 1995 óta ez a legalacsonyabb érték. Elemzők valamivel jobb értéket, 0,6 százalékos csökkenést vártak decemberre.

Havi összevetésben 0,6 százalékkal nőtt a mutató, miközben elemzők 0,7 százalékos emelkedésre számítottak az előző 1,0 százalékos csökkenés után.

Az euróövezet legnagyobb gazdaságának az inflációs adatait nagy figyelem övezi, mert erős hatást gyakorol az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájára.

Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.

(MTI)