Magyarország 2030-ra megközelítheti Nyugat-Európa fejlettségi szintjét, ha a GDP-növekedés a járványt követően ismét eléri a 4 százalékot, mondták online sajtótájékoztatójukon az amerikai McKinsey&Company magyarországi szakértői.
A nemzetközi tanácsadó cég budapesti irodavezetője közölte, hogy a McKinsey a magyar gazdaság legfontosabb ágazatait megvizsgálva értékelte a következő évtized kilátásait. Jánoskuti Levente szerint Magyarországnak már most készülnie kell a járvány utáni időszakra, hogy a lehető legnagyobb lendülettel kezdhesse meg a felzárkózást. A belföldi növekedés legfontosabb feltétele a beruházások élénkítése, a legkorszerűbb technológiák alkalmazása, a képzett munkaerő és a támogató jogszabályi környezet, tette hozzá.
Havas András, a McKinsey elemzésének társszerzője hangsúlyozta, hogy a beruházások jelentőségét más országok tapasztalatai is igazolják. Magyarországnak tehát, mint mondta, meg kell tartania, de lehetőleg felül is kell múlnia a járvány előtti szintet. A szakértő szinte minden iparágban szükségesnek lát termelékenység- és hatékonyságnövelő beruházásokat, folytatni kell például a mezőgazdaság gépesítését, vagy a villamosenergia-hálózat átalakítását. A munkaerő versenyképességét Havas András a digitális képességek és a nyelvtudás fejlesztésével javítaná.
Sürgette emellett az országon belüli oktatási egyenlőtlenségek csökkentését, a szakképzés bővítését, a felsőoktatáson belül pedig a műszaki és természettudományos képzés arányának növelését. A képzett munkaerő iránti igényt az is fokozza, hogy a mostaninál sokkal több munkavállalóra van szükség kutatási-fejlesztési területen. Tevékenységük emelné a hozzáadott értéket, míg a digitális technológiák alkalmazása a termelékenységet javítaná, amire minden beföldi iparág rászorul, hangsúlyozta.
Az elemzés készítője az intézményi és jogszabályi keretekről szólva megjegyezte, hogy az adóadminisztrációban még mindig van tere a csökkentésnek, és számos eljárás, például az építkezések engedélyeztetése költségesebb, mint másutt.
Havas András szerint a magyar gazdaság az elmúlt években jól teljesített, így az újbóli növekedés előjelei is kedvezőek, de
A válság ugyanakkor nem csak kihívás, hanem lehetőség is, hiszen Magyarország sokat nyerhet azzal, hogy a nemzetközi nagyvállalatok rövidíteni fogják a földrészeken átívelő ellátási láncokat, és a kiszervezett tevékenységeiket közelebb hozzák a központjaikhoz. A járvány másik fontos következménye, a rugalmas munkavégzés fellendülése pedig új alkalmazottak sokaságát kapcsolhatja be a belföldi termelésbe, tette hozzá.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
A magyar klasszis lecserélésekor 2–1-re még a Fulham vezetett.
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
