A lengyel után a szlovákot is visszaelőzte a magyar gazdaság

Leköröztük a lengyeleket, majd a szlovákokat

Az unió 27 országa között Magyarország – a 2008-as válság hatására – 2012-ben már csak a fejlettségi lista 23. helyén állt, 2019-re azonban a 20. helyre zárkózott fel, már hét országot (Lengyelország, Szlovákia, Románia, Lettország, Görögország, Horvátország, Bulgária) megelőzve.

Hazánkban a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP (gazdasági teljesítmény) 74,2 százalékon áll, vagyis az unió (átlagos) gazdasági fejlettségének nagyjából háromnegyedét, 74,2 százalékát hozzuk. A szlovákok és a lengyelek is ezzel szemben 73,3 százalékos fejlettségi szinten állnak.

Érdekesség, hogy Görögország szinte egész Közép-Európát verte gazdasági fejlettségben, az uniós fejlettség 2004-es 98,2 százalékáról 2019-re 66 százalékra zuhant vissza, ami történelmi léptékű esés. Ez az elrettentő példa jelzi, hogy mi lehetett volna a magyar gazdaság sorsa, ha 2010 után a gazdaságpolitika nem vet véget a szociálliberális gyakorlatoknak és nem „küldi haza” a megszorításokat (mint bukott, káros válságkezelési stratégiát) követelő Nemzetközi Valutaalapot. 

Ha a magyar gazdaságban jobban mennek a dolgok, mint a mediterrán országban és képesek vagyunk a járványhelyzet utáni világ nyerteseivé válni, akkor a kilencvenes években beláthatatlan távolságban lévő Portugáliát is lekörözhetjük, már középtávon.

A magyar felzárkózás tehát bizonyítottan zajlik,

Ehhez kellett az is, hogy a 2019-es magyar gazdasági növekedés a kormány által vártnál sokkal jobb lett: a költségvetésben szereplő 4,1 százalék helyett 4,6 százalék, ami Közép-Európa legjobb növekedési értéke volt. Szlovákia kevesebb mint a magyar ütem felével bővült.

A magyar gazdaság elveszett évtizedét, a szociálliberális kormányzás időszakát egyébként Szlovákia még jól használta fel, és már 2006-ra hazánk elé került. Több mint egy évtizedet kellett arra várni, hogy Magyarország 2019-ben kitartó és következetes versenyképességnövelő gazdaságpolitika útján végül visszaelőzze Szlovákiát.

azóta a növekedése gyengült.

A kedvező tendencia egy ideje látható volt: hazánk az elmúlt években már a vele fej-fej mellett haladó Lengyelországot is lehagyta. A visegrádi országok közül egyedül a történelmi okokból is lépéselőnyben lévő Csehország előzi meg hazánkat – Csehország alig marad el az átlagos uniós fejlettségi szinttől.

1998 és 2002 között szintén megindult egy gyors régiós felzárkózás, ami azonban a szocialista kormányok időszakában rendre elakadt.

Meglepő tanulság: a felzárkózáshoz gazdasági függetlenség kell

A felzárkózási versenynek több tanulsága is van Magyarország számára.

– Egyrészt, előnyös, hogy hazánk nem lépett be elhamarkodottan a saját belső válságával küzdő euróövezetbe, ehelyett megőrizte gazdasági szuverenitását, a lehetőségekhez mért függetlenségét. Szlovákia viszont elveszítette saját gazdaságpolitikájának alappillérét, a monetáris politikát.

– Másrészt, a megszorítások politikája a kívánt céllal épp ellenkező hatást vált ki: Görögországban a nemzetközi szervezetek súlyos megszorításokat kényszerítettek ki, amitől a gazdasági növekedés beindulását várták, ezzel szemben az ország máig nem heverte ki a sokkot. Magyarország ugyanebben az időszakban, a 2010-es évek elején szakított a Nemzetközi Valutaalappal, hogy saját modelljével indítsa be a növekedést. 

Látható, hogy mindkét esetben fontos szerepet játszott a gazdasági függetlenség.

Hamis próféták

A Mandiner hetilap csütörtökön megjelenő számában a Makronóm részletesebben elemzi a felzárkózási versenyt. Cikkünkben külföldi szakértők véleményét is megmutatjuk, illetve felidézzük a hazai liberális közgazdászok állításait. Érdekes módon a nemzetközi szakértők többnyire pozitívan tekintenek a magyar gazdaságpolitikai megoldásokra, a hazai liberális közgazdák viszont többnyire elítélik azokat. Utóbbiakat az sem befolyásolja, ha az unió statisztikai hivatalának adatai magyar felzárózásról tanúskodnak.

„A hazai gazdaság lemarad a saját ligájában focizóktól” – nyilatkozta korábban Csaba László a 24.hu portálnak, hozzátéve, hogy „a magyar gazdaság minden nemzetközi egybevetés, így az EU-statisztika szerint is nem felzárkózik, hanem lemarad az olyan, vele egy ligában focizókhoz képest, mint Észtország, Szlovákia, Lengyelország”. 

Csütörtöki cikkünkből az is kiderül majd, hogy a gazdasági leszakadás mítoszát nem csak Csaba, hanem Chikán Attila, Mellár Tamás, vagy épp Király Júlia is igyekezett építeni az elmúlt évtizedben, gyarapítva ezzel a hazai gazdasági fikciós irodalom izgalmas alternatív valóságait, figyelmen kívül hagyva a gazdasági tények némileg unalmasabb világát.

(MTI/Koszticsák Szilárd)