Magyarországon 2020 első felében a lakossági lakáshitelek állománya a GDP 8,1 százalékát tette ki, elérte a 3787 milliárd forintot, ami 4,3 százalékos, 155 milliárd forintos növekedés az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a honlapján.
A hivatal számára az év első hat hónapjáról a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek köréből 18 bank, 3 jelzáloghitel-intézet és 3 lakás-takarékpénztár szolgáltatott adatokat: a teljes lakáshitel-állományból 2203 milliárd forintot a bankok, 1098 milliárd forintot a jelzáloghitel-intézetek, 486 milliárd forintot pedig a lakás-takarékpénztárak folyósítottak az ügyfeleknek.
Kiemelték, a koronavírus-járvány negatív hatásainak enyhítése érdekében 2020 márciusában bevezették a törlesztési moratóriumot. Ezt a lehetőséget márciustól június végéig a lakáshitelek 43 százalékánál vették igénybe, az érintett hitelek összege 1703 milliárd forint volt, amelynek legnagyobb részét, 47 százalékát a bankoknál igényelték.
Az első fél évben 42 ezer lakáshitelt hagytak jóvá, 435 milliárd forint értékben, így éves összevetésben az engedélyezett hitelek száma 16 százalékkal, összegük 5,4 százalékkal csökkent. Ezen belül az államilag támogatott hitelek száma több mint duplájára, összegük csaknem 90 százalékkal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,2 millióról 9,1 millió forintra mérséklődött. Az állami támogatás nélküli hitelek száma 27 százalékkal, összegük 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor átlagos összegük 2019 első fél évéhez képest 9 millióról 10,6 millió forintra emelkedett.
Ezáltal jelentősen eltolódott az állami támogatású hitelek aránya: míg 2019 első fél évében a támogatott hitelek számának aránya 8 százalék volt, addig 2020 első fél évére ez elérte a 20 százalékot, értékét tekintve pedig 9 százalékról, 18 százalékra nőtt.
Közölték, 2016 januártól 2020 júniusig a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma több mint 134 ezer, összege 321 milliárd forint volt, amelyből a legnagyobb részt, 130,7 milliárd forintot használt lakás vásárlására vették igénybe.
Idén az első fél évben az igénybe vett családi otthonteremtési támogatások összege elérte a 46,2 milliárd forintot, amelynek 56 százalékát használt, közel háromtizedét új lakások építésére vagy vásárlására fordították.
Az év első hat hónapjában több mint 49 ezer lakáshitelt folyósítottak, 422 milliárd forint értékben. A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek több mint fele ezt a célt szolgálta.
összegük 5,3 százalékkal nőtt 2019 első fél évéhez mérten.
Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 18 százalékkal kisebb, összegük viszont több mint 15 százalékkal nagyobb lett. Erre a célra átlagosan 13,3 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál közel 4 millió forinttal többet.
A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan nőtt: a 2015-ben mért 86 százalékot követően idén az első fél évben arányuk már meghaladta a 97 százalékot. A nem teljesítő hitelek száma 2020 közepére az előző év azonos időszakában mért 21 ezerről 18 ezerre csökkent - olvasható a KSH honlapján.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A per jelentős lépés az Oroszországi Központi Bank részéről, amely igyekszik jogi úton megvédeni zárolt eszközeit a nemzetközi szankciók és kisajátítási tervek ellen.
Nem sok jóra lehet számítani Lengyelországban.
Januártól már nemcsak belterületi lakóingatlanok vásárolhatók meg a kedvezményes hitellel, de nem árt a körültekintés az otthonra vágyóknak.
Kiszivárgott dokumentumok részletesen ismertetik a Trump-kormány tervét, amelynek célja az Európában befagyasztott orosz pénzeszközök feloldása és Moszkva visszavezetése a nemzetközi közösségbe.
Az országok élesen megosztottak abban a kérdésben, hogy Oroszország befagyasztott vagyonát felhasználják-e Kijev megerősítésére.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
