Az idén is sok kárt előzött meg az országos jégkármérséklő rendszer: a szeptember végén zárult idei védekezési időszak 169 napja alatt összesen 94 napon – azaz átlagosan heti négy napon – kellett bekapcsolni a generátorokat – közölte a rendszert üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden.
Az ország közel ezer pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is megóvta. A rendszer működésének köszönhetően a jégesők átvonulásakor zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jég hullott. Az Agrárminisztérium a rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít, ez a jégesőkár bejelentési adatok szolgáltatásával az elemzéseket is támogatja, valamint koordinálja az érintett társszervezetekkel való együttműködést. Az agrárkár-enyhítés keretében idén eddig kiemelkedő számban, 21 ezer kárbejelentést tettek mintegy 515 ezer hektárra a termelők. Ezek közül a jégkárbejelentések aránya a 9 százalékot sem éri el – közölte az agrárkamara.
A legtöbbször júniusban (27 napon) és augusztusban (22 napon), a legkevesebbszer szeptemberben (7 napon) kellett bekapcsolni a generátorokat.
A tájékoztatás szerint ez a május végétől érkezett viharos időjárás mellett annak is betudható, hogy a riasztások pontosságát kedvezőtlenül befolyásolta a koronavírus miatt erősen csökkent légi forgalom, a repülőgépek által szolgáltatott meteorológiai adatok hiánya.
Az országos lefedettségű, összesen 986 darab – 218 automata és 768 manuális – talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálja a rendszer, hogy a lehulló jégszemcsék mérete, ezáltal a károkozás is kisebb legyen.
(MTI)
Nem szabad hagyni, hogy a politikai korrektség jegyében elfojtsák az európai polgárok józan többségének közvetlen vagy az általuk megválasztottakon keresztül érvényesülő akaratát.
Egyre vonzóbb célpontnak számít hazánk.
Hoppál Hunor és Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó azt járják körül, mennyibe kerül a háború Magyarországnak, és milyen előnyökkel járna egy mielőbbi béke.
Kellemetlen meglepetés.
Egyre rosszabb a helyzet a nyugati országban.
2025 a lakáspiaci fordulat éve lett; az ingatlanbefektetési piac a tavalyi stabilizálódás után újra erősödik.
Ezek között szerepel a hadsereg limitációjának emelése 600 ezer főről 800 ezerre, valamint az Ukrajna NATO-csatlakozását érintő korlátozások felülvizsgálata.
Újjászületett az óbaloldal Baranya vármegyében, csak most Tisza Pártnak hívják őket. De ettől még veszélyesek és Brüsszel érdekeit szolgálják ki. Riportunk.