A K&H Bank a járványhelyzet ellenére az első és második negyedévben is pozitív adózás utáni eredményt ért el, így az első fél évet 7,1 milliárd forintos adózás utáni nyereséggel zárta, ami tartalmazza a Covid-19 járványhoz kapcsolódó, mintegy 22,6 milliárd forint várható veszteséget – mondta Gombás Attila, a K&H csoport pénzügyi vezetője online sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
Hozzátette: a bank az első fél évben 3,6 milliárd forintot könyvelt el a fizetési moratóriumhoz kapcsolódó kiigazítási veszteségre, és 19,0 milliárd forint értékvesztést a világjárvány okozta várható hitelezési veszteségekre. A magas kockázati költségek ellenére mindkét negyedév nyereséges lett, a növekvő üzleti volumen és az eredményes költséggazdálkodás eredményeként: az adózás utáni nyereség az első negyedévben 6,5 milliárd forintot, a másodikban pedig 600 millió forintot tett ki – közölte.
Éves összevetésben a K&H Bank egyszeri tételek nélküli féléves adózás utáni nyeresége közel 12 százalékkal 29,3 milliárd forintra nőtt – ismertette Gombás Attila.
Az MTI kérdésére közölte: kedvezőbb második fél évet vár a bank, a várható veszteségre vonatkozó becslést folyamatosan felülvizsgálják.
Kérdésre közölte: nem számítanak arra, hogy a március-májusihoz hasonló korlátozások megismétlődnének. Remélik, hogy a hitelezési volumen fennmarad a második fél évben, a személyi kölcsönöknél némi javulást várnak. Az ügyfél-, és a tranzakciós forgalom sem fog olyan visszaesést elszenvedni, mint a második negyedévben – mondta, hozzátéve, hogy a fióki forgalom mostanra a vírushelyzet előtti szintre emelkedett vissza.
Gombás Attila tájékoztatása szerint a bank működési bevételei 6,1 százalékkal 86,3 milliárd forintra nőttek az első hat hónapban, a nettó kamatbevétel pedig 8,1 százalékkal 42,6 milliárd forintra. A nettó díjbevétel mérsékelten, 3,1 százalékkal, 32,3 milliárd forintra nőtt, a lassabb növekedés oka a tranzakciós díjbevételek második negyedévi visszaesése.
Elmondta: folyamatosan nő a hitelek, és a betétek állománya, a K&H az első hat hónapban 293 milliárd forint új hitelt helyezett ki, ami éves összehasonlításban 17 százalékos növekedés.
A teljes új lakossági hitelkihelyezés 39 százalékos bővüléssel elérte a 104 milliárd forintot, és 25 milliárd forint értékű babaváró hitelkihelyezést tartalmaz. Az új vállalati hitelkihelyezés 11 százalékkal 188 milliárd forintra nőtt.
A bank áprilistól csatlakozott az MNB Nhp Hajrá! programjához, ebben július végéig 69 milliárd forintnyi szerződést kötöttek, ami 24 százaléka az összes ilyen kihelyezésnek – ismertette Gombás Attila.
Közölte: a K&H Biztosító adózás utáni eredménye 2020 első felében 5,5 milliárd forint volt, a nem-élet terület díjbevétele 28,3 milliárd forintot ért el, éves alapon 5 százalékkal nőtt. Az élet üzletág erős üzleti teljesítményt nyújtott, a rendszeres, befektetési egységhez kötött (unit-linked) nyugdíjtermék éves alapon 24 százalékot növekedett, az önálló kockázati termékek az elmúlt év azonos időszakához képest 7 százalékkal bővültek.
Kitért arra, hogy a nem teljesítő hitelek állománya tovább javult, az előző negyedévi 3,6 százalékról 3,0 százalékra, amit a moratórium segít jelenleg azzal, hogy elnyújtja a terheket. Erről a valós helyzetkép a moratórium után lesz látható – mondta. Jelezte: a bank ügyfeleinek 57 százaléka tovább törleszti a hiteleit. Kérdésre elmondta azt is, hogy a moratórium meghosszabbításáról nincs döntés, a bankszektor és a kormányzat között egyeztetés van.
(MTI, Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József)
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A világbajnokság kötelező hidratációs szünetei világszerte akár 307 milliárd forintos többletbevételt is termelhetnek a közvetítő televízióknak.
A változás a leginkább a 40-59 éves férfiak körében jelentős.
