Ellenzi az alapjövedelmet, segély helyett a munkahelyteremtéssel ért egyet Oszkó Péter

Először túlélés, aztán élénkítés

„Először is: ennek a sztorinak még nincs vége. Nem lehet eredményt hirdetni, nem látjuk, hogy az jön ki jól ebből a helyzetből, aki gyorsan ellőtte minden puskaporát, mert szerinte már vége a kihívásoknak, és a leghamarabb, minden fronton a növekedést támogató intézkedéseket hozott, vagy az, aki azt az utat követte, hogy tartalékol, és kivár az intézkedésekkel a második félévig, vagy még későbbre időzíti azokat” – mondta Oszkó, hozzátéve, hogy „az első időszakban muszáj megvárni, hogy biztosabb tudással rendelkezzünk arról, hogyan alakul az előttünk álló egy-két év, és addig csak annyit költsünk, amennyi biztosítja, hogy mindenki »túléljen«. És majd azt követően, egy második ütemben kerülhet sor a gazdaságélénkítést szolgáló intézkedésekre.”

Ilyenkor a veszteség fedezését kell biztosítani és azt, hogy túléljen az, akivel később újra lehet indítani a gazdaságot” – mutatott rá Oszkó a Menedzsment Fórumnak, hogy lezárt gazdaságban komoly erőfeszítéssel élénkíteni nem érdemes. „Megítélésem szerint a hivatalos gazdaságvédelmi programok ezen a megközelítésen alapulnak” – mondta el.

Segély helyett munka

„Két intézkedés körül alakult ki heves vita: az egyik arról, hogy a jövedelmüket, munkahelyüket elvesztők kellő mértékben kapnak-e támogatást. A szélsőséges vélemények szerint alapjövedelmet kellene osztani mindenkinek – ami egy ideológiai vita, amiben borzasztó nehéz rendet tenni. Itt megint anélkül igyekszem véleményt formálni, hogy annak túlzott aktuálpolitikai éle lenne, de

hanem a közmunkaprogram – akkori nevén Út a Munkához – költségvetési kereteit növeltük, hogy az emberek megélhetéshez jussanak, de ne egy állandó szociális ellátórendszert terhelő költség mellett, hanem arra ösztönözve őket, hogy mihamarabb térjenek vissza a munka világába” – mondta el Oszkó az mfor.hu interjújában.

„Vannak a világnak olyan fejlett térségei, ahol mások a társadalom, a gazdaság előtt álló kihívások, és nem az a kérdés, hogy a mit kezdjenek a munkaerőpiacra egyébként belépni képtelen rétegekkel. Azokban a társadalmakban viszont, ahol bizonyos csoportok generációkat átívelően estek ki a munkaerőpiacról, ahol ez a szocializáció átöröklődik, mert a gyerekek nem látják a szüleiket dolgozni, ott

Vagyis még nem tartunk ott, hogy be lehessen vezetni, de azt kívánom, hogy mihamarabb jussunk el odáig” – húzta alá.

Sok múlik a bankokon

„Mindenképpen vitaképes továbbá, hogy a magyar élénkítő intézkedések egy jelentős része hitelkonstrukció formájában került a piacra. Vannak kétségeim, hogy ezek a termékek mennyire lesznek ténylegesen elérhetőek a vállalkozások számára. Egy olyan cég esetében, ahol nem egy beruházást, a jövőbeni növekedést szolgálná a hitel, hanem a veszteség finanszírozását, nem biztos, hogy a bank partner lesz a hitel kihelyezésében.

Azt látjuk a piacon, hogy a következő félévre nagyon nehéz az adott cég helyzetére vonatkozóan megbízható jövőképet alkotni, hiszen nagyon bizonytalan még a krízis kifutása. Ennek a csapdahelyzetnek a megkerülését szolgálja, hogy könnyíteni igyekeznek a jegybanki forrásszerzési programok elérhetőségén, például a legutóbbi bejelentés szerint már pályázati források előfinanszírozására is igénybe vehetők lennének kedvezményes hitelkonstrukciók” – adott hangot kétségeinek.

Arról pedig, hogy gyors visszapattanás várható-e, azaz V alakú lesz a válság alakja, elmondta, hogy nem tartja reálisnak. „Ha van is rá bármilyen matematikai esély, hitelt biztos nem vennék fel erre alapozva. Ha banki oldalon ülnék, nem is adnék rá hitelt. Tűnhet úgy is, hogy némileg hazabeszélek, de csak válságálló szektorokba mernék most pénzt kihelyezni” – árulta el Oszkó.

Budapest nem tesz semmit a startup-világ és az innováció érdekében

ezt a szektort az állami finanszírozás kényezteti” – véli a szakember. „Magának Budapestnek ilyesfajta aktivitása nem igazán észlelhető,

– mutatott rá, hogy Budapestet emiatt elsősorban az üzleti világ teheti startup-fővárossá.

Oszkó szerint a fővárosnak jelenleg nagyon kevés érintkezési pontja van a vállalkozásokkal. Egy ponton azonban van érintkezés, ez pedig az iparűzési adó beszedése, amit a volt pénzügyminiszter nem tart vállalkozás-barátnak (az iparűzési adóval kapcsolatos adóügyi hidegháborúról szóló cikkünk itt olvasható).

Az innovatív vállalkozások finanszírozásával foglalkozó üzletember az interjúban kritikusan fogalmazott a budapesti városvezetés és a vállalkozói szféra kapcsolatáról. Mint mondta,

(Fotó: Ficsor Márton.)