A Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere szerint lezárt gazdaságban értelmetlen újraindítással próbálkozni, ekkor a gazdaság túlélését kell segíteni. Oszkó egy interjúban azt is elmondta, a magyar kormány önti a pénzt a startupokba és az innovációba, a budapesti városvezetés viszont azon kívül nem tesz semmit a vállalkozásokkal kapcsolatban, hogy beszedi tőlük az iparűzési adót.
Először túlélés, aztán élénkítés
„Először is: ennek a sztorinak még nincs vége. Nem lehet eredményt hirdetni, nem látjuk, hogy az jön ki jól ebből a helyzetből, aki gyorsan ellőtte minden puskaporát, mert szerinte már vége a kihívásoknak, és a leghamarabb, minden fronton a növekedést támogató intézkedéseket hozott, vagy az, aki azt az utat követte, hogy tartalékol, és kivár az intézkedésekkel a második félévig, vagy még későbbre időzíti azokat” – mondta Oszkó, hozzátéve, hogy „az első időszakban muszáj megvárni, hogy biztosabb tudással rendelkezzünk arról, hogyan alakul az előttünk álló egy-két év, és addig csak annyit költsünk, amennyi biztosítja, hogy mindenki »túléljen«. És majd azt követően, egy második ütemben kerülhet sor a gazdaságélénkítést szolgáló intézkedésekre.”
Ilyenkor a veszteség fedezését kell biztosítani és azt, hogy túléljen az, akivel később újra lehet indítani a gazdaságot” – mutatott rá Oszkó a Menedzsment Fórumnak, hogy lezárt gazdaságban komoly erőfeszítéssel élénkíteni nem érdemes. „Megítélésem szerint a hivatalos gazdaságvédelmi programok ezen a megközelítésen alapulnak” – mondta el.
Makronóm-vélemény
Ennek tükrében érdekes, hogy Chikán Attila például még a lezárt gazdaságban, áprilisban hangoztatta: a kormány gazdaságvédelmi csomagja méretét tekintve kicsi, sokkal többet kellene azonnal költeni. Ezzel szemben számos nemzetközi szakértő úgy véli, ezzel csak az eladósodást fokoznák az országok, elsőként az okos átcsoportosításokkal történő túlélés, mint gazdaságvédelem a cél, ezt követően kezdődhet a jelentős élénkítés. Közismert a több mint 200 liberális közgazdász által aláírt kiáltvány is, amely egyrészt nem követelt olyat, ami nem valósult meg, másrészt szintén olyan általános és nehezen értelmezhető „javaslatokat” tett, mint egy „kibővített gazdasági csomag”. A háborús, történelmi tapasztalatok azonban mást mutatnak: ezek alapján el kell különíteni az azonnali segítség és a támogatás-ösztönzés időszakait, hogy mindegyik intézkedési csomag jól célzottá váljon és képes legyen kifejteni hatását. Magyarország a válság első szakaszában két célt valósított meg egyszerre: uniós szinten is az egyik legnagyobb csomaggal védte meg a gazdaságot, úgy, hogy ennek többnyire nem eladósodás és hitelfelvétel, hanem átcsoportosítás, újratervezés volt a fedezete.
Segély helyett munka
„Két intézkedés körül alakult ki heves vita: az egyik arról, hogy a jövedelmüket, munkahelyüket elvesztők kellő mértékben kapnak-e támogatást. A szélsőséges vélemények szerint alapjövedelmet kellene osztani mindenkinek – ami egy ideológiai vita, amiben borzasztó nehéz rendet tenni. Itt megint anélkül igyekszem véleményt formálni, hogy annak túlzott aktuálpolitikai éle lenne, de
hanem a közmunkaprogram – akkori nevén Út a Munkához – költségvetési kereteit növeltük, hogy az emberek megélhetéshez jussanak, de ne egy állandó szociális ellátórendszert terhelő költség mellett, hanem arra ösztönözve őket, hogy mihamarabb térjenek vissza a munka világába” – mondta el Oszkó az mfor.hu interjújában.
„Vannak a világnak olyan fejlett térségei, ahol mások a társadalom, a gazdaság előtt álló kihívások, és nem az a kérdés, hogy a mit kezdjenek a munkaerőpiacra egyébként belépni képtelen rétegekkel. Azokban a társadalmakban viszont, ahol bizonyos csoportok generációkat átívelően estek ki a munkaerőpiacról, ahol ez a szocializáció átöröklődik, mert a gyerekek nem látják a szüleiket dolgozni, ott
Vagyis még nem tartunk ott, hogy be lehessen vezetni, de azt kívánom, hogy mihamarabb jussunk el odáig” – húzta alá.
A magyar eredmények vitathatatlanok
A jelenlegi gazdaságpolitika eredményei vitathatatlanok – nyilatkozta Oszkó a Makronómnak még a koronaválságot megelőzően. Szerinte 2004 körül kimaradtunk a nemzetközi fellendülésből, de 2014 után a globális pénzbőséget jól tudta növekedésre használni a magyar gazdaságpolitika.
Sok múlik a bankokon
„Mindenképpen vitaképes továbbá, hogy a magyar élénkítő intézkedések egy jelentős része hitelkonstrukció formájában került a piacra. Vannak kétségeim, hogy ezek a termékek mennyire lesznek ténylegesen elérhetőek a vállalkozások számára. Egy olyan cég esetében, ahol nem egy beruházást, a jövőbeni növekedést szolgálná a hitel, hanem a veszteség finanszírozását, nem biztos, hogy a bank partner lesz a hitel kihelyezésében.
Azt látjuk a piacon, hogy a következő félévre nagyon nehéz az adott cég helyzetére vonatkozóan megbízható jövőképet alkotni, hiszen nagyon bizonytalan még a krízis kifutása. Ennek a csapdahelyzetnek a megkerülését szolgálja, hogy könnyíteni igyekeznek a jegybanki forrásszerzési programok elérhetőségén, például a legutóbbi bejelentés szerint már pályázati források előfinanszírozására is igénybe vehetők lennének kedvezményes hitelkonstrukciók” – adott hangot kétségeinek.
Arról pedig, hogy gyors visszapattanás várható-e, azaz V alakú lesz a válság alakja, elmondta, hogy nem tartja reálisnak. „Ha van is rá bármilyen matematikai esély, hitelt biztos nem vennék fel erre alapozva. Ha banki oldalon ülnék, nem is adnék rá hitelt. Tűnhet úgy is, hogy némileg hazabeszélek, de csak válságálló szektorokba mernék most pénzt kihelyezni” – árulta el Oszkó.
Budapest nem tesz semmit a startup-világ és az innováció érdekében
ezt a szektort az állami finanszírozás kényezteti” – véli a szakember. „Magának Budapestnek ilyesfajta aktivitása nem igazán észlelhető,
– mutatott rá, hogy Budapestet emiatt elsősorban az üzleti világ teheti startup-fővárossá.
Oszkó szerint a fővárosnak jelenleg nagyon kevés érintkezési pontja van a vállalkozásokkal. Egy ponton azonban van érintkezés, ez pedig az iparűzési adó beszedése, amit a volt pénzügyminiszter nem tart vállalkozás-barátnak (az iparűzési adóval kapcsolatos adóügyi hidegháborúról szóló cikkünk itt olvasható).
Az innovatív vállalkozások finanszírozásával foglalkozó üzletember az interjúban kritikusan fogalmazott a budapesti városvezetés és a vállalkozói szféra kapcsolatáról. Mint mondta,
(Fotó: Ficsor Márton.)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Sőt, más ellenzéki pártok szavazóinak is.
Komoly segítséget kaphatnak a 17-25 év közötti dolgozó fiatalok.
A fél világ örömmel hitelezne Németországnak, csak kérnie kellene. Egyetlen dolgot kell tennie az új német kormánynak: megkísérelni módosítani az alkotmányos adósságféket. Ha sikerül, azzal a gazdaság kint lesz a gödörből.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
