Szeptemberben 35 milliárd forint értékben pályázati felhívást tesz közzé a szaktárca a hazai egészségipari gyártók fejlesztése érdekében – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
György László hozzátette, hogy a támogatás része az összesen 85 milliárd forintos egészségipari fejlesztési koncepciónak.
Lengyel Györgyi egészséggazdaságért felelős miniszteri biztos stratégiai fontosságúnak nevezte az egészségipar fejlesztését. Szavai szerint a járványügyi helyzet is megmutatta, hogy az ellátásbiztonság milyen fontos, nemcsak veszélyhelyzetben, hanem a mindennapokban is az egyik legfontosabb közügy.
Hozzátette: 2018 ősze óta zajlik a kormányzati munka a háttérben, az egészségipari átfogó stratégiának megalkotása az elmúlt hónapokban láthatóvá vált mindenki számára.
Lengyel Györgyi elmondta: a stratégiai törekvésekkel összhangban állnak a kormány döntései mind a Pénzügyminisztériumnál lévő 50 milliárd forintos támogatás, mind pedig az ITM költségvetésében szeptembertől rendelkezésre álló egészségipari gyártóvállalatok támogatását szolgáló 35 milliárd forintos támogatás. Ezt az összeget a hazai kapacitások fejlesztésére fordítják, amely biztosítja a vállalatok technológiai előre lépését, a 21. századi egészségügyi ellátás szolgálatát, ezen keresztül a lakosság ellátásának biztonságát olyan termékekkel, amelyek a járványügyi védekezés, a veszélyhelyzet idején kulcsfontosságúak.
Ismertette, hogy a stratégiát a nemzetközi gyakorlatok megvizsgálása alapozta meg, emellett megkérdezték az ágazati szereplőket, intézményeket, orvostudományi képzést folytató egyetemeket, kutatóközpontokat és a társminisztériumokat is. A 35 milliárd forintos keretösszeg számszerűsítésekor a német kormány hasonló célokra fordítandó összegét viszonyították GDP (bruttó hazai termék) arányosan.
Közölte: az egészségipari cégek körében elvégeztek egy nagymintás kutatást is: kiválasztottak 6677 céget, amelyek főtevékenységük, vagy legalább két melléktevékenységük szerint egészségipari vállalkozásnak tekinthetők. Ezek 73 százaléka, 4896 számít működő cégnek. Elemezték a vállalkozások termékpalettáját, erősségeiket, támogatandó területeiket, ezzel párhuzamosan készült egy terméklista arról, hogy mit vásárol egy egészségügyi intézmény.
Ezek alapján a felhívásban négy támogatási célcsoportot jelölnek majd meg: az első típusú támogatási célcsoportba azon egészségügyi vállalkozások tartoznak, amelyek jelentős gyártási, fejlesztési potenciállal vagy ígéretes projektötletekkel rendelkeznek már most is. A második célcsoportot azon vállalatok jelentik, amelyek az egészégiparnak alapanyagokat, alkatrészeket gyártanak vagy veszélyhelyzetben gyorsan át tudnak állni az egészségiparban használatos termékek gyártására.
Nyitva áll ez a pályázat a harmadik csoportban azoknak, akik termelékenységjavításra, technológiai váltásra, irányításmenedzsment fejlesztésre vagy energiahatékonyságra irányuló beruházást kívánnak megvalósítani. A negyedik célcsoport pedig olyan kutatás-fejlesztési projektek támogatását jelenti, amelyekkel az elmúlt időszakban, főleg a veszélyhelyzet során lehetett találkozni, de komoly innovációs teljesítményt jelentenek és rövid időn belül valamilyen termékben tudnak megjelenni.
A támogatandó projektméretet még nem határozták meg, ez függ a beérkező pályázatoktól is, az viszont eltökélt céljuk, hogy a támogatási intenzitás maximum 50 százalék legyen – tette hozzá a miniszteri biztos.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Egyenes beszéd.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Végre valóban egy szintre kerültünk Ausztriával.
Két nagyon fontos lépésről számolt be a miniszterelnök.
Bod Péter Ákos közgazdász az Öt új műsorában arról beszélt, hogy a forint fenntartását „túlzottan kockázatosnak és költségesnek tartja”.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
