A német bruttó hazai termék első negyedévi csökkenése nem tükrözi a járványvédelmi korlátozások által okozott termeléskiesés tényleges mértékét a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének az MTI-hez eljuttatott jelentése alapján.
A kormány járványvédelmi intézkedései csak márciusban lassították le a termelést, és ennek gazdasági következményei jórészt már csak áprilisban jelentkeztek Timo Wollmershäuser, az ifo intézet prognózis igazgatója szerint. „Intézetünk becslése szerint a zárlat idején 16 százalékkal esett vissza az ország gazdasági teljesítménye” – közölte.
Az ifo elemzése szerint a korlátozások óvatos feloldásával április második felében a termelés és az értékesítés május és június folyamán már fokozatosan emelkedésnek indul minden gazdasági szektorban, de a második negyedévben a bruttó hazai termék az első negyedévinél jóval nagyobb, 12,2 százalékos visszaesésére lehet számítani.
A hozzáadottérték-termelés elsősorban a vendéglátásban, a kulturális szolgáltatásokban, a szórakoztatóiparban és a szabadidős szolgáltatásokban esett vissza, mivel a kormányzati intézkedések e területeken közvetlenül korlátozták az üzleti aktivitást. A feldolgozóiparban is csökkent a termelési érték, elsősorban az autógyártás leállítása miatt. Kizárólag az építőipar tudta növelni termelési értékét – írja az ifo elemzése.
A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis péneken tett jelentése szerint a német GDP 2,2 százalékkal csökkent az első negyedévben, vagyis az ifo és a vezető német gazdaságkutató intézetek áprilisban publikált közös előrejelzése az 1,9 százalékos első negyedévi GDP-csökkenésről közel járt a hivatalos adatokhoz.
(MTI)
A Wall Street Journal birtokába jutott az „OPLAN DEU” néven ismert hadműveleti terv, ami nem sok kétséget hagy: Berlinben már nem a „ha”, hanem a „mikor” a kérdés.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
Német tisztviselők szerint Oroszország 2029-ig készen fog állni és hajlandó is lesz megtámadni a NATO-t.
Egyre többe kerül a terrortámadások elleni védekezés, az önkormányzatok lassan kifogynak a pénzből.
Megszólalt a termelési vezető is.
Görögországban már egyértelműen a magyar kormány példáját követik.
Magyarország miniszterelnöke az energiaellátásról és az ukrajnai konfliktus rendezéséről fog tárgyalni Putyinnal.
