Most nem az infláció, hanem a gazdaság teljes szétesése a fő veszély.
„Tényleges adósságnövekedés nélkül
A hiány piaci úton, adósság vállalásával, kötvénykibocsátással történő finanszírozása olyan jövőbeli (pótlólagos kamat- és tőkefizetési) kötelezettségeket ró a válság utáni kormányokra, aminek a ma embere számára is belátható módon kiadáscsökkentéssel vagy bevételnöveléssel (adóemelés) lehet majd eleget tenni. Ez a perspektíva viszont óvatosságra – értsd: a juttatott összegek egy részének megtakarítására – is intheti a pénzbeli juttatás címzettjeit, már ahol a túlélési kényszerek az ilyen típusú mérlegelést egyáltalán lehetővé teszik. Az is kérdés, hogy a piac milyen áron vesz fel, vagy felvesz-e egyáltalán ilyen volumenű állampapírtömeget.
A deficit finanszírozásának azonban van olyan útja, ami nem jár tényleges adósságnövekedéssel, és nem emel akadályt a pénzbeli juttatás tényleges keresletté válása elé.
Surányi György javaslatával egyetértve, a megugró deficitet a jegybanknak célszerű finanszírozni. Ez oly módon történhet, hogy a költségvetésnek a jegybanknál vezetett számláján az MNB jóváír – a példa kedvéért két hónapi fix összegű juttatásnak megfelelő – 1000 milliárd forintot, amit a költségvetés az általa helyesnek tartott szempontok szerint oszt szét a lakosság bizonyos csoportjai – az itteni javaslat szerint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek – között. Ez a friedmani helikopterpénz.
Ebben a konstrukcióban nem keletkezik tényleges adósság. Technikai értelemben a költségvetés jegybanknál vezetett számláján lévő összeg a költségvetésnek eszköze, a jegybanknak pedig forrása (kötelezettsége). Valójában azonban olyan jegybanki kötelezettség ez, amelynek nincs lejárata és nem keletkeztet jövőbeni kamat- és tőkefizetési kötelezettséget. Ezek hiányában pedig a gazdaság mai szereplőinek nem kell – az »adósság« finanszírozása miatt – jövőbeli kiadáscsökkentéstől vagy adóemeléstől tartani.
A jegybank a helikopter, amelyik nem közvetlenül a nép közé, hanem a költségvetés kezébe pottyant 1000 milliárd forintot.
Nem is volna a demokratikus államberendezkedéssel összeegyeztethető, ha a jegybak a költségvetés kihagyásával maga határozná meg a teremtett pénz felhasználási módját. A jegybank szuverén módon – a makrogazdasági folyamtok értékelése alapján, a politikai küzdőtéren kívül – dönthet arról, hogy milyen mértékű keresletélénkítés indokolt, a lebonyolítás, a kedvezményezetti kör meghatározása azonban törvényhozói és kormányzati kompetencia.
Normál időkben a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozása nem elfogadható.
Ha mindig számítani lehet a baráti jegybanki helikopter érkezésére, akkor a hiánynak nem lesz felső korlátja,
a korlátok nélküli állami túlköltekezés pedig az árak elszabadulásával fenyeget. Most azonban nem az infláció, hanem a gazdaság teljes szétesése a fő veszély. Ráadásul az aggregát kereslet csökkenése nagy valószínűséggel az inflációt is a mélybe löki. Ha viszont a kereslet esését nem fékezzük, akkor a gazdaság teljes összeomlását kockáztatjuk.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Megnyílt a tér az újabb kamatcsökkentésre, legalábbis így látják az MBH Bank Elemzési Centrumának szakértői. Az erős forint és a vártnál jobb inflációs adat is arra enged következtetni, hogy a jegybank nem vár tovább és hozzányúl az alapkamathoz.
A képviselő a vele szemben megfogalmazott gyanúsítást alaptalannak tartja, ezért ellene panasszal élt.
Már 91,8 milliárd forintnyi vagyont foglaltak le az MNB-ügyben, miközben közel száz ember került a hatóságok látókörébe.
Még május elején tett feljelentést a jegybak új vezetése hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés bűntettének gyanújával.
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Félő, hogy túl lassan ismerték fel a halálos járvány terjedését, ami még inkább kockáztatja, hogy a határokon túlra is átterjedt a vírus.
Az ipari telephelyen 1200 tonna hús égett el, a becsült kár 30 milliárd forint.
Életbe lépett a migrációs paktum, gyorsan meg is dicsérték Magyar Pétert Brüsszelből.
