A magyar gazdaság 2013 és 2019 között növekedést tekintve az unióban az első ötbe tartozik.
„»Szükség van olyan változtatásokra, amelyek a jövő növekedését megalapozzák. Úgy látom, hogy a kormány nem gondolkodik ilyenekben, ami nagy biztonsággal előre jelzi azt, hogy a növekedés lassulni fog.« Vajon melyik évben nyilatkozta ezt Csaba László? Mindegy is és a lényege épp az, hogy 2010-ben vagy 2020-ban a mondat ugyanúgy működik, kortól és időszaktól függetlenül nincs értelme, de közben mindig igaz.
Csaba László ebből a szempontból biztonságosabb stratégiát követ, mint a GKI elnöke, az egykori szocialista miniszterelnök-jelöltként is ismert Vértes András, aki komolyan erodálta hitelességét azzal, hogy rendszeresen megpróbált számokat tenni politikai állításai mögé. A GKI évente többször is kiadja előrejelzéseit, ám ezek rendre súlyosan mellélőnek.
Mondtuk, hogy jobb lesz, mielőtt rosszabb lesz – kommentálta Vértes András a gyors magyar gazdasági növekedésről szóló híreket 2018-ban. Elsütötte a több közgazdász által használt másik csodafegyvert, és »túlhevült« gazdaságról is beszélt, ahol a potenciális növekedési képesség valójában »jóval gyengébb«, mint amit látunk.
Van tehát egy másik valóság, ami igazibb, mint az, amiben élünk. Ott a magyar gazdaság szinte stagnál. A »potenciális«, tehát az igazi/tényleges/valós/hosszú távú gazdasági növekedés számít, amit nem a KSH és a statisztikusok tucatjai, hanem a közgazdaságtan trendjósló orákulumai egyedül állapítanak meg páratlan szakértelmük és gazdasági tisztánlátásuk segítségével. Mert ahogy Bod Péter Ákos fogalmazott a minap, a GDP csak egy szám, amivel nem írható le jól a gazdaság helyzete. A valódi helyzetet csak a beavatottak ismerik.
A túlhevültséggel a »szakértők« azt az érzetet igyekeznek kelteni, hogy a gyors gazdasági növekedés valami egészségtelen, szinte káros, nem egyensúlyi, veszélyes jelenség és egyébként sem lehet rá képes a magyar gazdaság.
Vértes András korábban a magyar gazdasági növekedést a Jóistennek tulajdonította, ami, mint írtuk, igaz – mármint, hogy a Jóistennek köszönhetjük –, de szakértői elemzésnek kevés.
A GKI vezérigazgató-helyettese, Karsai Gábor is példát mutatott borúlátásból, hiszen 2017 januárjában úgy nyilatkozott, hogy »a magyar gazdaság legutóbb 2005-ben volt képes 4 százalék feletti növekedésre. Lehetséges, hogy ez most idén és jövőre is sikerül. Csak nem valószínű.« Valószínű lett, a 2017-es növekedés 4,2 százalékos volt.
Vértes András 2018 végén a 2019-es évre azt jósolta, hogy 3,2-3,5 százalékkal nőhet a gazdaság, ezzel szemben 4,9 százalékos volt a gazdasági növekedés.
Felmerül a kérdés, hogy a piaci hangulat és várakozások befolyásolása-e a célja a GKI-nak a valóságtól elrugaszkodott számok publikálásával, de ezzel már meglehetősen messzire kanyarodunk el attól a ténytől, hogy a magyar gazdaság 2013 és 2019 között növekedést tekintve az unióban az első ötbe tartozik.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Egyelőre nem tudni, pontosan mikor, de várhatóan a következő hetekben, hónapokban megérkeznek az eddig visszatartott pénzek Brüsszelből. Az uniós források felszabadításáról Magyar Péter május végén állapodott meg az Európai Bizottság elnökével. Megnéztük, hogy sülhet el ez a dolog és mit hozhat egy esetleges kapkodás.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.
A szélsőjobboldali politikai erők térnyerése Romániában túlmutat a pártpolitikai versenyen. A befektetők, a hitelminősítők és az uniós partnerek számára a legfontosabb kérdés az, hogy az ország képes marad-e fegyelmezett, kiszámítható és Európa-kompatibilis gazdaságpolitikát folytatni.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Egyre több huszonéves dönt úgy, hogy egyetem vagy civil munka mellett katonának áll. Mi viszi rá a Z generációt, hogy az okostelefont gépkarabélyra, a kényelmes hétvégét pedig hajnali sorakozóra cserélje?
