Több ember hal meg cukorbetegségben, mint háborúban – egészségügyi szakértők a magyarok egészségéről

Az egészségügy globális kihívásai

Kohanecz Margó globális tanácsadókkal működik együtt, így rálátása van nem csak a hazai, de a nemzetközi egészségügy problémáira is. „Hadd mondjam el, hogy maximum a mértékeken szoktunk beszélgetni, de alapvetően

Egy kicsit eltolódnak az arányok, de elmondhatjuk, hogy ugyanazok a problémák vannak: az öregedő társadalom, és hogy a finanszírozás nem határtalan” – mutatott rá az egészségügy legégetőbb problémáira.

 A szakértőnő a munkája során nap mint nap konzultál a kórházak vezetőivel is, akik a legnagyobb problémának az egészségügyben tapasztalható munkaerőhiányt nevezték meg.

„Sajnos az a rossz hírem, hogy ez nem lesz jobb” – fogalmazott.

Lovászy László felvetette, hogy a robotizáció enyhítheti a munkaerőhiányt az ágazatban. Japánt hozta példának, ahol egy 2015-ös robotstratégia alapján (humanoid) robot ápolók százezreit akarják legyártani a következő években. 

Szócska Miklós erre reagálva rámutatott arra, hogy a kórszövettani és a radiológiai mesterséges intelligencia is egyfajta robot, amely az algoritmusával robotdiagnosztikát végez. Most érünk ebbe a fázisba a szakértő szerint, de aláhúzta, hogy személyzetre akkor is szükség lesz a kórházakban, amikor a robotizáció elterjed.

Szócska Miklós kiemelte, hogy az egészségügy megváltását nem várhatjuk kizárólag a robotoktól vagy a népegészségügyi beavatkozásoktól. A probléma orvoslását a magatartás-központú beavatkozásokban, vagyis alapvetően a megelőzésben látja.

Tehát a mi életünknek is korlátja az, hogy nincs megfelelő egészségi állapotú munkaerő. Amikor a sebész felnyitja és belenéz, azt mondja, hogy ezen az elhasznált testen én nem tudok alkatrészt cserélni már, vagy nem lehet annyi alkatrészt kicserélni, mert még nincs ott a technológia. Úgy gondolom, ezen változtatnunk kell. Ezek ugyebár életmódi megbetegedések.

– fakadt ki az igazgató.

Lovászy erre reagálva rámutatott arra, hogy szakmai konszenzus van abban, hogy az egészségügyi intézményrendszer mindössze 10 százalékban képes a megelőzhető haláleseteket kezelni, addig a genetika 30 százalékban, míg az életmód pedig akár 40 százalékkal járulhat hozzá a korai elhalálozáshoz.

Súlyos probléma az elhízás

Lovászy László nem a kórházak oldaláról közelítette meg az egészségügy problémáját, hanem az emberek helytelen életvitelére világított rá. Elmondta, hogy „Magyarország az OECD 34-es listáján a 28. helyen van a tekintetben, hogy a magyar lakosság 30 százaléka kövér és további 33 százaléka elhízott, tehát az ország közel kétharmada nagyon súlyos egészségügyi kockázattal rendelkezik.”

A legkarcsúbb nemzetek közé pedig Japán, Korea és az EU-ban például Olaszország tartozik. Elhízottság tekintetében az európai átlag 20-23 százalék között van, míg hazánkban ez a szám jóval magasabb, 32 százalék. Lovászy szerint ez azt jelenti, hogy akár több százezer olyan korai halálesetet, illetve súlyos, fogyatékosságokat jelentő szövődmények kialakulását lehetne az EU-ban megelőzni, amelyek a túlsúlyosságnak és az elhízottságnak köszönhetőek és mivel hazánkban arányaiban nálunk van a legtöbb kövér és elhízott ember a V4-es országokban, így ez egy szignifikáns, méghozzá az egészségügy finanszírozását is meghatározó kérdés.

Az utolsó a koporsó

Kohanecz Margó hozzáfűzte, hogy nem feltétlenül azokban az országokban jó az egészségügy, ahol arra többet költenek, sőt az egészségügyi ellátórendszer csupán 10 százalékot ad az emberek egészségi állapotához, az életmód 30 százalékot, a többi pedig a genetikán múlik. Kiemelte, hogy

az egészséges életmódban mi magyarok „bűnrossz helyen vagyunk”,

ugyanis helytelenül étkezünk, túl sok alkoholt fogyasztunk (11 liter személyenként évente), és a dohányzás is elterjedt. A szakértőnő azt tapasztalta, hogy ugyan a dohányzás mértéke csökken hazánkban, azonban a fiatalok dohányzási rátája aggasztóan magas.

Egy személyes történetet is megosztott a közönséggel a dohányzással kapcsolatban: „dolgoztunk egy tanulmányon a pulmonológiai intézetben, és akkor megdöbbentett, hogy mennyire erős a nikotin addikció; 

Vagy annyira erős a függés vagy annyira kevés a motivációja, hogy ő maga nem tesz meg mindent az egészségéért.”

Édes gyilkos

– hökkentette meg a közönséget Lovászy László. Rámutatott, hogy az előző évszázadban jóval kevesebb ideig éltek az emberek, tehát a krónikus stressz nem sújtotta őket olyan erősen, mint a ma emberét. Ez a fokozott stressz is hozzájárul a betegségek kialakulásához a szakember szerint. 

Kohanecz Margó a cukorbetegség kialakulásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a közelmúltban Martijn van Beek, a Voeding Leeft alapítója és igazgatója bemutatta egy Hollandiában meghonosított projekten, hogy a 2-es típusú diabétesz életmód programokkal 70-80 százalékban visszafordítható.

Életmód programokkal ezen lehet változtatni, a betegek meggyógyulnak és lejönnek a gyógyszerről. Ez a gyógyszergyárak jelenlegi megközelítése számára rossz hír, de mindenképpen izgalmas és működő program, ezért nekik is váltaniuk kell egy másfajta szemléletre és az egészségre kell fókuszálniuk a betegség helyett” – ismertette a szakértőnő.

Terjedő meddőség

„Azt látjuk, hogy a világon közel 100 millió ember küszködik ilyen típusú kihívással [terméketlenséggel], és a korábbi időszakhoz képest most már azt lehet mondani, hogy tízből négy esetben a férfi a meddő. Azt lehet látni, hogy az utóbbi néhány évtizedben pedig több, mint 30 százalékkal csökkent a 30 éves férfiaknak a termékenysége, nemzőképessége. A meddőség egyik kiváltó oka az elhízottság is lehet” – vezette fel a meddőséggel kapcsolatos adatokat Lovászy.

Szócska Miklós egyetértett az előtte szólóval, szerinte számos ok húzódik meg a jelenség mögött. „A terjedő meddőségnek számos oka lehet.

A sokszoros röntgenvizsgálat is ártalmas, de a hormonok (pl. antibébi tabletták) is, amit beleengedünk a vízbe és utána megisszuk, vagy a hormonok, amiket az állatoknak adunk, hogy nagyobbra nőjön és nagyobb húshozama legyen, majd megesszük. A hormonális egyensúlyunk pedig kényes dolog, sokszor csak néhány molekula egy apró kisagyi régióban”  – tárta fel a szakértő.

Kohanecz Margó osztotta az előtte szóló véleményét, majd hozzátette, hogy ő elsősorban a stressznek tudja be a terjedő meddőséget, mivel a stressz szerinte beavatkozik az emberek hormonális rendszerébe. „Egy barátom, Dr. Varga Csaba hívta fel a figyelmemet két nappal ezelőtt, hogy ő írt egy elgondolkodtató könyvet Változó nemiség és kémiai evolúció – ezer endokrin diszruptor címmel, amelyben összegyűjtött ezer dolgot a mai világunkban, ami hat a belső elválasztású mirigyekre. És akkor ha ezer ilyen dolgot fel tudott sorolni, akkor azt hiszem, hogy ott a válasz egy része”

Gerillaharc az egészségért

Szócska Miklós szerint a sport és az egészséges életmód felé kellene fordítani az embereket. Ötletként elmondta, hogy gerillamarketinggel fogná meg a fiatalok figyelmét, akár egy az „egészségügyi bikicsunáj” kampánnyal, amely

a humor oldaláról közelítené meg az egészséges életmódra nevelést. 

Elmondása szerint már relatíve kis erőforrásokból, jó ötletekkel nagyhatású kampányokat lehetne indítani. Most dolgoznak a forrásteremtésen és a partnerek megszervezésén.

„Aggasztó és sokat elmond az egészségünkről, hogy ma egy reklámblokkban három reklámból kettő a gyógyszerekről szól” – vetette fel végül Kohanecz Margó, ez ugyanis nem minden országban jellemző.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.