Az én válságtörténetem talán legpesszimistább tanulsága ez: nincs megbízható válság-előrejelzés.
„A válságoknak hiába szinte teljesen egyforma és jól leírható a lefutásuk, számos kérdésre mégsem tudunk választ adni. Nem biztos, hogy minden buborékból válság lesz, lehet, hogy lassan leereszt a buborék, és szinte észre se vesszük, hogy volt. Nem biztos, hogy minden hitelexpanzió válságos véget ér.
Nem biztos, hogy a gazdaság egyre több pontján megfigyelhető pénzügyi nehézségek végül pánikba, összeomlásba torkollnak.
Tehát nem tudjuk, hogy a válságsémákra hasonlító sémákból válság lesz-e, vagy sem.
A világ legfelkészültebb közgazdászai manapság is azon tanakodnak, hogy a most megfigyelhető válságjelek vajon újabb globális pénzügyi és gazdasági válsághoz vezetnek-e, vagy most lágyan landol a világgazdaság. 2007–2008-ban a Lehman Brothers összeomlása előtt ugyanezeket a kérdéseket járták (jártuk) körül újra meg újra, szinte az utolsó percig bízva a békés lenyugvásban. Fiatal tanítványaimnak csak azt tudom tanácsolni:
Ne higgy a legszínesebb hőtérképekben, a legszofisztikáltabb szintetikus válság-előrejelző mutatókban, ne higgy semmiben!”
Van, amikor úgy állnak össze a kirakós darabkái, hogy pánik és összeomlás jön, van úgy, hogy csendesen elmúlik a válságfenyegetéssel terhes időszak. Az én válságtörténetem talán legpesszimistább tanulsága ez: nincs megbízható válság-előrejelzés. Csak utólag látjuk pontosan, hogyan illeszkedtek az egyes történetek, tények egymáshoz, és hogyan rajzolódik ki a pánik és a válság jól ismert mintázata.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Ma a legtöbb nyugati szabályozó úgy véli, egy új globális pénzügyi válság könnyedén megfékezhető lenne, hiszen a korábbi krízisek tanulságainak köszönhetően számos eszköz és stratégia áll rendelkezésre. Két dolgot azonban elfelejtenek: az emlékezet és a hegemón hatalom ereje közbeszólhat.
A politológus szerint Orbán problémaérzékelése csak nemzetközi, a belpolitikai gondokat nem érzékeli.
Foltozná, foltozgatná a berlini vezetés a költségvetésen tátongó, egyharmad magyar GDP-nyi lyukat, de a taláros testület nem engedi. Közben háromból két német cég már külföldre szökne.
Ehhez persze a Tiszának nincs esze, a Kétfarkúhoz passzolna, bár az se a régi.
Az izraeli miniszterelnök ellen csütörtökön adott ki elfogatóparancsot a Nemzetközi Törvényszék.
